— Az elmúlt esztendőben több községi, tartományi és helyi közösségi beruházásra került sor Horgoson — kezdte a beszélgetést Bacskulin. – Tartományi pénzeszközökből kiépült a Kanizsai úton lévő kerékpárút, két utcában szennyvízelvezető csatorna létesült, a polgárok által befizetett adókból, járulékokból pedig utcákat javítottunk, vízelvezető árkokat tisztítottunk, több mint hatszáz fát ültettünk, és a zöldfelületeket tartottuk karban. A központtól a szerb templom irányába, 80 méter hosszan felújítottuk a járdát, a Pince utcára pedig aszfaltburkolatot szerettünk volna húzni, de ezt az idén tavasszal tesszük meg, mivel tavaly nem állt elegendő pénz a rendelkezésünkre. A kivitelezés értékénél kevesebb pénz volt előirányozva erre a munkára, ezért a tanács úgy döntött, hogy a tavalyi eszközöket társítjuk az idei évre tervezettekkel, és így a tavasszal aszfaltozzuk a Pince utcát. A 2015. évi tervek 80-90 százalékát megvalósítottuk. A tavaszi belvizek elhárítása nem kis összeget emésztett fel, de községi és helyi közösségi szinten is összefogtunk, így megoldottuk a gondot. A helyi közösség területén sajnos nincs helyi járulék, így nagyon sok égető beruházás elmarad. A képviselők többsége indítványozta és megszavazta, hogy azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 2011. december 31-én lejárt helyi járulékot nem fizették be, folyamatosan küldjük az értesítéseket, hogy ezt minél hamarabb tegyék meg. Ez az összeg 5,5-6 millió dinárt tesz ki, a Kossuth utcában például 600 000 dinárral tartoznak a termelők. Ha ez az összeg be lesz fizetve, akkor a helyi közösség által 2007-ben kiírt helyijárulék-szabályzat alapján ezeket a pénzeszközöket visszaforgatjuk a faluba, a tervezett költségekhez, mivel csak így lehet felhasználni őket. Gondot okoz, hogy a faluban csak egyetlen kommunális munkás dolgozik, akinek 2-3 havonta meg kell hosszabbítani a szerződését. Mi voltunk az első helyi közösség, mely még 2013-ban szerződést kötött az igazságügyi minisztériummal és a Büntetés-végrehajtási Intézettel, és ennek értelmében a büntetés közmunkával váltható ki. Ez szépen működött, de tavaly nagyon kevés közmunkást kaptunk, és ez meg is látszik a településen, mert kevés ember dolgozik, a közterületek pedig nagyok.

A Kanizsai úton lévő kerékpárút

* Mi a helyzet a művelődési házzal?

— Az illetékesek részéről az évek során több dátum elhangzott a művelődési ház megnyitásával kapcsolatban. A munkálatokat 2015. december 31-éig be kellett volna fejezni, de tartományi pénzek híján ezt el kellett halasztani. A magyarkanizsai önkormányzat 2014-ben 17,5 millió dinárral támogatta a kultúrház felújítását. A munkálatok az elkövetkező egy hónapban be lesznek fejezve, de az épületben egyelőre nem lesz semmilyen berendezés, sem bútorzat. A belső felszerelés értéke 15-16 millió dinár. A teljes konyhát — mely 350-400 személynek ad meleg ételt, értéke pedig 5,5-6 millió dinár — fel kell szerelni, a könyvtárat be kell rendezni, valamint be kell szerezni azokat az eszközöket is, amelyek lehetővé teszik, hogy különféle rendezvényeknek, például lakodalmaknak adhasson otthont az épület.

* Mennyire érinti a települést az elvándorlás?

— Az utolsó népszámlálás 5700-5800 lakost regisztrált, de attól tartok, hogy már 5000 alatt van a lakosok száma. Naponta hallani újabb kivándorlókról. A település öregszik, a munkalehetőség a minimum alatt van. A 90-es évek elején több mint 2000 munkavállaló utazott szabadkai, palicsi gyárakba, de itt, a településen is rengetegen dolgoztak a gyárakban, birtokon. Most a hivatalosan munkaviszonyban lévőket és a feketén dolgozókat is számolva ez a szám nem haladja meg a hatszázat.

* A menekültáradat mekkora nehézséget okozott Horgosnak?

— Számításaim szerint 2015 augusztusában és szeptemberében Horgos helyi közösség kataszteri területén mintegy 200 000 ember haladt át. Amíg a migránsok tízesével, húszasával érkeztek a falu területére, ez nem okozott akkora gondot a lakosoknak, viszont a faluba érkezőkre lecsaptak a helyi és a vidéki úgynevezett idegenvezetők, akik ezáltal nem kevés pénzre tettek szert. Sokan nagyon jól jártak, házakat, gépjárművet, nagy teljesítményű motorokat vásároltak. Voltak olyanok is, akik megverték, kifosztották a migránsokat. A súlyosabb problémák akkor kezdődtek, amikor a menekültek ezresével kezdtek özönleni. Voltak napok, amikor 7000 ember is áthaladt a településen. A központban, a kultúrház és az emlékművek környékén tanyáztak, aludtak, sátrat vertek, szükségleteiket ott végezték. A vasúti átjáró mentén élő polgárok háza előtt táboroztak, zavarták a napi nyugalmukat. Ezúton szeretném megköszönni a horgosi polgárok türelmét, melyet tanúsítottak azokban a napokban.

Fákat ültetnek az iskola felé vezető úton (Szabó Attila felvételei)

* Igazak az információk, melyek szerint a Horgos 2 határátkelőn személygépkocsik is közlekedhetnek?

— Október folyamán ellátogatott Horgosra Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete. Elmentünk a Horgos 2 határátkelőre, és kértem a nagykövet úrtól, hogy az ünnepekre való tekintettel legalább december 15-e és január 15-e között legyen nyitva az átkelő a személygépkocsik előtt. Ő megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne csak ekkor, hanem máskor is használhassák az autók az átkelőt. Jelenleg közlekedhetnek a személyautók az átkelőn, és a határőrség információi szerint a továbbiakig ez így is marad. A tervek között szerepel, hogy a menetrend szerinti autóbuszjáratok is átkelhessenek itt a határon.

* Milyen terveik vannak 2016-ra?

— Elsőként a művelődési ház befejezését mondanám. Hogy felszereljük, romániai testvértelepülésünkkel, Újszentessel együtt részt veszünk egy IPA-pályázaton. Ha sikerrel járunk, akkor a felújított kultúrházat teljesen fel tudjuk szerelni az év folyamán. A település fejlesztésére helyi járulék híján csak pályázatok útján van lehetőség. Elkészültek a tervek a kerékpárút és a gyalogjárda kiépítésére a Szegedi úton 2 km hosszan. A beruházás értéke 22 millió dinár, melyet községi és helyi közösségi pénzekből lehetetlen előteremteni. Várjuk, hogy megjelenjenek a pályázatok a szennyvízcsatorna lefektetésére újabb utcákban, valamint utcák kemény és köves burkolattal való lefedésére. Még több járdára van szükség, újabb 400-500 fát szeretnénk elültetni, valamint a piac kérdését is meg kellene oldani. A tervek szerint a piac bekerülne a szövetkezeti otthon udvarába. Ez 10-15 millió dináros projektum lenne, az árusoknak fedett csarnok állna rendelkezésükre, külön volnának a tej- és a hústerméket kínálók, tehát a piac teljesen megfelelne az európai szabványoknak.

Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor