Október 13-a és 15-e között minden a kukoricáról szólt Magyarkanizsa központjában, ekkor rendezték meg ugyanis a XVIII. Nemzetközi Kukoricafesztivált. A nagy hagyománynak és népszerűségnek örvendő rendezvényre az idén is sokan ellátogattak Vajdaság egész területéről. A Tisza Néptáncegyesület ezúttal is kitett magáért, úgy ötvözte a népművészetet és az egyik legértékesebb termőnövényünkkel kapcsolatos munkálatokat, hogy a rohanó világban az embernek kedve támadt megállni Magyarkanizsán egy kis kukoricamorzsolásra.
A háromnapos rendezvénysorozat pénteken kezdődött. Délelőtt szakelőadások, este pedig kiállításmegnyitók, a Talléros Együttes népzenei koncertje, valamint táncház várta az érdeklődőket a Talléros Együttessel.
Szombaton megtelt a Kispark, miután a külföldi és a hazai vendégegyüttesek felvonultak a főutcán. A fesztivál ünnepélyes megnyitóján Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere elmondta, büszke arra, hogy a fesztivál többnapos rendezvénnyé nőtte ki magát, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így marad.
A Kisparkban játékos ügyességi vetélkedők, kirakodóvásár, vendégegyüttesek zenés, táncos, énekes bemutatkozása várta a fesztiválozókat, és kihirdették az év legfinomabb hagyományos és reformgörhéjét is. A gyerekek kipróbálhatták magukat a kukoricás játékokban, volt kukorica zsákba lapátolása, csutkavár építése, libatömés, kukoricamorzsolás, kukoricaszemek válogatása, célba dobás mozgó kosárba és pattogatottkukorica-füzér készítése.
Délután a Bajkó zenekar népzenei koncertjét hallhatta a közönség a tökvicsori-faragás közben. Az elkészült tökvicsorikat a városházától a Művészetek Házáig vezető úton rakták le. A szombati nap megkoronázása az ünnepi gálaműsor volt, mely után táncházzal fejeződött az este.
Vasárnap a Czéczó Banda népzenei koncertjével zárult a fesztivál.
Mikuska Judit, a fesztivál egyik szervezője már régóta a Tisza Néptáncegyesület tagja. Elmondta, nem pusztán egy néptáncfesztivált szerettek volna megvalósítani, hanem egy olyan dologhoz kívánták kötni a rendezvényt, amely jellemző Magyarkanizsára és környékére.
— Magyarkanizsán a kukoricatermelésnek nemcsak múltja, hanem jelene is van, hiszen még ma is sok helyi, illetve községbeli lakos termel kukoricát. Rengeteg lehetőséget látunk a kukoricában, a kézműves-foglalkozások során már korábban is kapcsolatban voltunk vele, ezért annak idején úgy gondoltuk, összekötjük a népművészetet a kukoricával és mindennel, ami benne rejlik. Igyekszünk újítani, és úgy látszik, sikerült visszahozni az együttműködést a helyi Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tangazdaságával, ahol a kukoricáról szóló szakelőadások és a gyerekek számára megszervezett, kukoricával kapcsolatos versenyek zajlottak. Az idén két kiállítással készültünk, az egyik a képzőművészeti pályázat, melyre gyerekek munkáit vártuk. A kreativitásukra volt szükség, hiszen játékokat kellett készíteniük a kukorica részeiből, és nagyon ügyesek voltak. A fotókiállításunk ezúttal rendhagyó, mert most először gyűjtöttük össze a községből a régi, kukoricás fényképeket. A kiállítás a „Megérett a kukorica, vége van a nyárnak...” címet viseli, és a fotók mellett néhány eszköz is megtekinthető volt a Dobó Tihamér Képtárban. Szintén újdonságnak számít, hogy már a pénteki napon is volt egy népzenei koncert, illetve hogy összevontuk a szombati és a vasárnapi gálaműsorunkat, vagyis a néptánc- és a népzenei gálát. A fellépők közül kiemelném a békéscsabai Talléros Együttes vendégszereplését, ezzel támogatott bennünket a Hagyományok Háza Hálózat, mi pedig nagyon örültünk ennek a lemezbemutató koncertnek. A Czéczó Banda népzenei koncertje a multikulturalizmusa miatt volt különlegesség, ezt pedig a Cécó táncegyüttes műsora egészítette ki. Fontos számunkra, hogy minden évben megszólítsuk a községbeli, kisebb tánccsoportokat, népzenei felállásokat, így az idén is több településről érkeztek. Az ünnepi gálaműsoron fellépett a Juhász, a Csörömpölő, a Forrás, a Pendergő és a Duhaj Zenekar, valamint a budaörsi testvérvárosi kapcsolatra alapozva itt volt a Marada Banda, illetve szólisták is teret kaptak, név szerint Lukács Imre, Cseszkó Ákos, Micsik Béla, Hézső Zsolt, Flaman István, továbbá a Népkör Magyar Művelődési Központ, az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör, illetve a Tiszavirág Néptáncegyesület táncosai. A már összeszokott csapattal, sok önkéntessel és segítőkész családdal az idén is jelentős munkát végeztünk azért, hogy gazdag programot kínáljunk a látogatóknak. Jó érzés, hogy tizennyolc évet megélt a kukoricafesztivál. Érdekes azt látni, hogy vannak olyan gyerekek a táncegyüttesünkben, akik azóta születtek meg, hogy létezik ez a fesztivál. Általános iskolás korunkban mi már szervezőként csöppentünk bele a fesztiválba, most pedig felnőttként mi visszük, mi formálhatjuk és alakíthatjuk olyanná, amilyennek szeretnénk — emelte ki Mikuska Judit.
A háromnapos rendezvénysorozat minden korosztálynak kínált szórakozási lehetőséget, felvonultatta a magyar népzene kincseinek egy részét, és középpontba emelte a kukoricát, mely egyszerre érték és fontos szimbólum a vajdasági magyar embereknek.
A XVIII. Nemzetközi Kukoricafesztivál Magyarkanizsa Önkormányzata, a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatás és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság, a Bethlen Gábor Alapítvány, egyéni vállalkozók, magánszemélyek és vállalatok támogatásával valósulhatott meg.
Fényképezte: Bíró Tímea