A mesekocsma műfaja az élőszavas mesemondás új alkalmainak egyike, a folklorisztikailag hiteles kortárs mesemondás alkalma. A repertoárból a közönség összetételére és éppen aktuális hangulatára reflektálva válogatnak tréfás, tündér- vagy pajzán népmeséket. A mesélők egymást váltva mondják el történeteiket, melyek gyakran összekapcsolódnak. A mesekocsmák egymást jól ismerő mesemondói gyakran oda- és visszautalnak az elhangzott mesékre, ekképp az egész mesefolyam valamiféle egységgé áll össze, minden spontaneitásával együtt.
Egy ilyen alkalmat láthattak az érdeklődők a Topolyai Művelődési Ház szervezésében, az intézmény kiállítóterme ugyanis mesekocsmának adott otthont. Mesék felnőtteknek, mert a mese nem csak a gyermekeké jeligével mesekocsmára invitáltak minden mesére és jókedvű együttlétre éhes felnőttet.
A mesemondók Bukovics János, Csíki Lóránt, Fuchs Péter, Pintér Zsolt, Szabó Ágnes, Szabó Ibolya és Nagy Abonyi Szabolcs voltak. És nem utolsósorban Baranyi Ildikó, aki Dócról érkezett, egy Szeged melletti kis faluból. Ő álmodta meg Bergendóciát, mely tartalmas programokkal és sok mesével, meseerdővel, táborokkal várja az odalátogatókat. A Hagyományok Házában végezte el a mesemondó tanfolyamot, és azóta a mese életének szerves részévé vált.
— Reméljük, hogy ezzel a mesekocsmával hagyományt teremtünk itt Topolyán. A mesesmondót ahova hívják, oda megy. A Vajdasági Mesemondó Találkozó keretében vagyunk most ilyen sokan itt, melyet a Bergendóc Szociális Szövetkezet szervezett. Ajándékba hoztuk önöknek történeteinket, hogy továbbmondják és szeretettel fogadják Bergendócia meséit — hangoztatta Baranyi Ildikó. A program zenei részéről a Turai Dalárda tagjai gondoskodtak.
