* Hogyan értékeli a szerb köztársasági elnökkel létrejött találkozót? Miért éppen most került sor erre?
- Ez volt az első találkozónk a szerb köztársasági elnökkel. Már hiányzott is, hiszen a többi közjogi méltósággal rendszeresen találkozunk. A kormányfővel és a parlament elnökével már többször volt alkalmunk az eszmecserére. A mostani találkozó apropóját a Köztársasági Műsorszórási Tanács határozatai adták. Országos szinten is közfelháborodást kiváltó határozatok születtek, illetve - s számunkra ez a fontosabb - sem a belgrádi, sem az újvidéki közszolgálati rádió és televízió igazgatóbizottságába nem választott be egyetlenegy olyan személyt sem az RRA betűjellel elhíresült testület, akit a kisebbségi nemzeti tanácsok javasoltak. Az ugyan kétségtelen, hogy van kisebbséghez tartozó személy mind az igazgatóbizottságban, mind a programtanácsban, elfogadhatatlan viszont az az állapot, hogy a kisebbségi tanácsok - amelyek a törvény értelmében is képviselik a kisebbségek érdekeit, többek között a tájékoztatás területén - egyetlen jelöltjüket sem tudták a testületekbe beválasztatni. Ez vitatéma volt egyébként a kormányfőnél megtartott találkozónkon is. Akkor a műsorszórási ügynökség tanácsának egyik tagja felsorolta mindazon törvényeket, amelyekre figyelemmel voltak a döntést meghozatalakor. Csupán egyet hagyott ki, nevezetesen: a kisebbségi törvényt. A találkozó után a köztársasági elnök nyilatkozatban fejezte ki elégedetlenségét az RRA döntésével kapcsolatban. Másrészt kilátásba helyezte, hogy meghívja és nyilatkozatra bírja az említett tanács tagjait - annak érdekében, hogy megoldást találjanak az előállt helyzetre. Egy biztos: mi jeleztük az elnöknek azt, hogy a kormányfővel és a parlament elnökével megállapodtunk: a nemzeti tanácsok képviselői részt vehetnek az újvidéki és a belgrádi televízió igazgatóbizottságában és programtanácsában. Arra kértük a köztársaság elnökét és a parlament elnökét, hogy garantálják: ez meg is fog valósulni.
* Ha Montenegró kiválásával megszűnik az államközösség, az államközösségi törvények aktualitásukat vesztik. Milyen hatással van ez a nemzeti tanácsok életére?
- Nem kell attól tartani, hogy az államközösség felbomlásával hatályát veszti a kisebbségi törvény. Az alkotmányos alapokmányt követő alkotmánytörvényben világosan meg van fogalmazva, hogy minden olyan szövetségi törvény, amely az alapokmány hatályba lépése előtt született meg, köztársasági törvényként is alkalmazandó mindaddig, amíg a köztársasági parlament új törvényt nem alkalmaz. Az államközösség esetleges szétesése tehát automatikusan nem ront a helyzetünkön. Azon viszont el kell gondolkodnunk, hogy Szerbia jövendő alkotmányát hogyan kell megfogalmaznunk, illetve szükség van-e arra, hogy új kisebbségi törvény szülessen. Megítélésem szerint ez utóbbival kapcsolatban igen-igen óvatosan kell kezelni az ambíciókat, mivel a mostani törvényt elfogadása előtt a nemzetközi közösség jelentős hatást gyakorolt erre az országra. Kérdés, hogy egy új törvény megalkotásakor is meglesz-e a számunkra kedvező nemzetközi körülmény. Viszont az is kétségtelen, hogy szükség van kiegészítő rendelkezésekre: új választási rendre és részletes hatásköri rendelkezésekre.
* Közeledik a nemzeti tanácsok mandátumának a vége. Hogyan tekint erre a kérdésre?
- A kérdés elsősorban az, hogy a közösségen belül működő megfelelő fajsúlyú politikai erők mit gondolnak erről. Afelől nincs kétely, hogy a következő MNT-ben is a VMSZ fogja a legjelentősebb erőt képviselni. Ez azért van így, mert a VMSZ a legjelentősebb politikai erő a délvidéki magyarság körében, s ez óhatatlanul meg fog nyilvánulni az új testület felállásában. Más kérdés, hogy a többi magyar párt vagy nem pártszférában működő politikai szervezet tud-e listát állítani. Ha ez megtörténik, akkor egy új helyzet áll elő. Megítélésem szerint ez a magyar közösség hasznára válna.