home 2024. május 03., Tímea napja
Online előfizetés
Megemelkedett lélekkel
Tóth Lívia
2024.01.05.
LXXIX. évf. 1. szám
Megemelkedett lélekkel

Kárpát-medencei hímzett nemez címmel nyílt meg a kecskeméti székhelyű Duna—Tisza Közi Népművészeti Egyesület, а Rozetta Kézművestársaság és a Thurzó Lajos Művelődési-Оktatási Központ karácsonyi kiállítása Zentán, a Városi Múzeum képtárában.

— A kiállítás és az azt megelőző alkotói pályázat, mely a nemezkészítőket és a hímzőket szólította meg szerte a Kárpát-medencében, Nagy Mari és Vidák István textilművészek, a népművészet mesterei gondolata alapján jött létre. A felhívásra számos alkotás érkezett, közöttük vajdaságiak is. Így született meg az ötlet, hogy a kiállítást Zentára is elhozzuk, és a helyi alkotók mellett a kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi nemezkészítők, hímzők munkáival is megismerkedhetnek a jelenlévők — hallottuk Berei Andreától, a Duna—Tisza Közi Népművészeti Egyesület elnökétől.

Nagy Abonyi Ágnes muzeológus, néprajzkutató, a zentai Rozetta Kézművestársaság elnöke elmondta, a Kárpát-medence széles térségének résztvevői mellett többek között zentai, adai, tornyosi, topolyai, péterrévei nevezők sikeres alkotásai gazdagítják az összeállítást. Nagy öröm, hogy a több évtizede tartó barátság révén Nagy Mari és Vidák István textilművészek ezúttal a népi iparművészet e különösen szép területén mutatnak utat a vajdasági kézműveseknek is.

— Hozzám a Zentai Városi Múzeum karácsonyi népművészeti kiállításainak a létrehozása kötődik, és az idén ezt a témát választottam. A döntést indokolja, hogy a Rozetta Kézművestársaság hímzői vidékünk mintakincsével dolgoznak, az irányvonal pedig ezúttal a folyó, a Tisza, a víz hullámzása volt. Emellett 1991-ben itt volt az akkor tíz éve működő nemezelők találkozója, és a városunkban készült el 2004-ben a délvidéki nemezsátor.

A zentai kiállításon csaknem 100 tárgy látható több mint 70 alkotótól, ami azt mutatja, hogy a hímzés és a nemez találkozása sikeres és járható út. Ezzel a módszerrel is nagyon szép, dekoratív tárgyak készülhetnek mindennapi használatra, különféle ruhadarabok, táskák, ékszerek, játékok.

— A nemez csodálatos dolog. Nemcsak textil, hanem dolog is, mert beférkőzik az ember életébe, ha elkezd vele dolgozni, és azt a sokrétű gyönyörűséget tudja megmutatni, amelyet itt a falakon is láthatunk — fordult a közönséghez Nagy Mari. — A nemezről nekem nehéz röviden beszélni, hiszen már 28 könyvet írtunk róla, és én minden részét szeretem. A bárányok ajándéka ez, olyan módon adják nekünk a gyapjút, hogy az életüket nem kell kioltani. Azt sem árt tudni, és ez is hozzátartozik a megbecsüléséhez, hogy a nemez a világ, az emberiség első textíliája. A jégbe fagyott sírok őrizték meg, és éppen ezért tudjuk a korát, időszámításunk előtt 3000 körülre tehető a legrégebbi lelet. Ezen a kiállításon is van egy nagyon szép, erdélyi alkotás, mely egy paziriki sír motívumát dolgozza fel. A magyarok nem voltak ennyire szerencsések, mert ez az éghajlat nem kedvezett a régi nemezek megmaradásának, viszont a mi népművészetünk rengeteg gyönyörű mintát megőrzött. Más népeknél is látjuk, hogy ami a fémen vagy a kerámián található, az jelenik meg a textileken is, így abból mi is meríthetünk, és alkalmazhatjuk ezeket a mintákat a nemezeinken. Ez a kiállítás jó példa erre, hiszen itt nagyon sok minta van, és ezek mind a magyar népművészetből táplálkoznak. Két eredeti nemezt is hoztunk, ezek az Indiához tartozó Kasmírból valóak, hímzett nemezek, és élő példái annak, hogy ott még mindig létezik ez a tevékenység. Én azt érzem itt, mintha egy kicsit megemelkednék a földtől, megemelkedik a lelkem, ha ezt a sok szép mintát, anyagot látom. Mindenkit arra biztatok, aki már belekezdett, és aki még nem, hogy éljen ezzel a csodálatos lehetőséggel, nemezeljen, Vajdaságban jó tanítók vannak, és mi is rendezünk táborokat, jövőre már 37. alkalommal, és mindig valami új témával.

A megnyitón Nagy Mari és Vidák István előadásában elhangzott Nagy László Csodafiú szarvas című verse, miközben István négy szál gyékényből szarvasfigurát font. Népzenei összeállítással közreműködtek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Tisza menti népzeneoktatási hálózatához tartozó Thurzó Lajos Művelődési-Оktatási Központ vonós csoportjai.

A kiállítás 2024. január 31-éig látogatható a Zentai Városi Múzeumban, hétfő és vasárnap kivételével munkanapokon 9 és 14 óra között. А belépés díjtalan, bejelentkezni a 024/811-348-as telefonszámon Nagy Abonyi Ágnesnél lehet.

Fényképezte: Tóth Lívia

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..