Délkelet-Ázsiában járunk, Malajziában, a gyönyörű trópusokban, ahol a felhőtlen nyaraláson kívül veszélyek is leselkednek az odalátogatókra, méghozzá nem is kicsik. És még csak nem is a malajziai dzsungelekben és a hegyvidéki esőerdők mélyén élő tigrisekre gondolok (amelyekből itt nem csak kettő van, mint az állatkertben, hanem igen sok).
Kezdjük tehát az ártatlanabbakkal! Prózai dolognak tűnik: a pálmafák is lehetséges veszélyforrások az emberek számára. A tizenöt-húsz méter magas növények gyümölcsei, az akár ötkilós kókuszdiók ugyanis bármikor leeshetnek a magasból. Ha egy ilyen az ember fejére esik, hát...! (A jobb hotelok már arról is felismerhetők, hogy a környékükön levő pálmafákról le van szedve a kókuszdió.) Egyébként mindenhol táblák hívják fel a figyelmet arra, hogy a pálmafák alá állni, feküdni, autót parkolni tilos. Természetesen érthető okokból, mert az esetleges balesetért senki sem vállal felelősséget, és semmiféle kártérítést nem kap a károsult.
Elég ártatlan dolognak tűnik, de az is kockázatos, ha a partoktól távolabb úszkálunk. Amikor erősebben fúj a monszun, olyan erős áramlások keletkezhetnek, amelyekkel még a legjobb úszók sem kelhetnek versenyre. Könnyedén elsodorhatják őt a hullámok. A figyelmeztető táblák erre is nyomatékosan felszólítanak.
Óvatosnak kell lennünk a mérges medúzzákkal is, melyek csúnya égési sebeket okozhatnak, sőt még ennél nagyobb egészségkárosodást is. Erről is tájékoztatják a turistákat. Akad skorpió is bőven, nem ajánlatos rájuk lépni, mert csípésük igen mérgező, de nem halálos.
A kígyóktól kell leginkább óvakodniuk a turistáknak. Mindenhol ott vannak, ám rájuk vonatkozólag is vannak betartandó aranyszabályok. Leginkább este jönnek elő, mivel akkor vadásznak egérre, patkányra, békára, ezért ebben a napszakban nem ajánlatos a fűben mászkálni. Nappal, árnyékos helyen, ahol puha a föld, és lyukak-vájatok vannak, ott tanyázik a kobra. Ahol viszont száraz meleg van, ott a vipera érzi jól magát. Amennyiben mindenáron bokrokon kell keresztülhaladnunk, nagy lármát kell csapni, és lábbal a földet döngetni, hogy elszökjenek a csúszómászók.
Mindezek ellenére el kell mondani, hogy ezt a 99 tagú szigetcsoportot az UNESCO 2007-ben geoparkká nyilvánította. Tehát minden, ami ott él, védett: természetesen a tigrisek, kígyók, medúzák, skorpiók is, valamint a többi kisebb-nagyobb élőlény.
Mielőtt még elfogna bennünket a pánik, megnyugtatásként hadd mondjuk el, hogy nagyobb veszéllyel csak az üdülőövezeten kívül, a vadregényesebb vidékeken találkozhatunk. Azért mindenesetre nem árt az óvatosság, különösképpen a kirándulások alkalmával.
