home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
Kartali Róbert
2021.11.12.
LXXVI. évf. 45. szám
Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében

Kárpátalja tragikus, Felvidék és Erdély kritikus, Vajdaság biztató, Drávaszög és Muravidék elfogadható — egy-egy szóval jellemezve így összegezték a Kárpát-medencében élő külhoni magyarság helyzetét a Kisebbségi Jogvédő Intézet múlt heti, háromnapos konferenciáján. Az online térben megtartott rendezvényen az elmúlt év kisebbségvédelmi eseményeiről, eredményekről és kudarcokról egyaránt hallhattak a résztvevők. A KJI az idén bővítette a kört, így a magyarországi közéleti személyiségek és a külhoni partnerek mellett katalán, baszk és kenyai előadók is felszólaltak. 

A Kisebbségi Jogvédő Intézet tíz éve áll a külhoni magyarok szolgálatában, a szokásos őszi, Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című online konferencián az idén mintegy 40 előadó és csaknem 200 regisztrált érdeklődő vett részt. Őket Csóti György, a KJI igazgatója köszöntötte, és az intézetet bemutatva elmondta, munkájuk három fő pillérre támaszkodik: Az első és legfontosabb a jogvédelmi szolgálat, mely két részből áll. Az elcsatolt területeken állandó jogsegélyszolgálati helyeket működtetnek szerte a Kárpát-medencében, összesen 21-et, valamint egy ügyvédi hálózatot 33 ügyvéddel vagy ügyvédi irodával. Így ha bárkit jogsérelem ér magyarsága vagy vélhetően magyarsága miatt, akkor ezeken a jogsegélyszolgálati helyeken ingyenes tanácsot tud kapni, illetve ingyenes jogi képviseletet, ha az ügyét közigazgatási vagy bírósági eljárásra kell terelni. A második pillér az oktatás, mely nyári egyetemek szervezésében nyilvánul meg, a harmadik pedig a tudományos tevékenység, elindítottak ugyanis egy tudományos folyóiratot Kisebbségvédelem címmel.

Az igazgató a bevezetője után azt a négy kiemelt témát ismertette, amellyel jelenleg foglalkoznak:

— Az egyik fő ügy a két meghurcolt erdélyi magyar, Beke István és Szőnyi Zoltán esete. A másik kiemelt téma az erdélyi restitúció, ennek keretében a magyarokat ért diszkriminációk orvoslásával foglalkozunk. Ezek a perek helyi szinten indulnak, de végül Luxemburgban, az Európai Unió Bíróságánál végződnek, jó eséllyel sikeresen. Hasonlóak a felvidéki kárpótlási ügyek is, ahol a Beneš-dekrétumok által sújtott magyarok nagy része jelentős diszkriminációt szenvedett el a 2003. évi kárpótlási törvény kapcsán. Az elmúlt időszakban a negyedik fő témaként Kárpátalját is kiemelten kezeljük.

Csóti György kiemelte még, hogy a személyi elvű kulturális és területi autonómiát, illetve ezek kombinációját kell lehetővé tenni a külhoni magyarság számára, de ez már a politikum feladata.

A konferenciát hivatalosan dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke nyitotta meg. Előbb rövid áttekintést nyújtott az elcsatolt területeken élő magyarok politikai képviseletéről, majd arról beszélt, hogy az Európa Tanácsban elfogadták Kovács Elvira jelentését, mely A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában címet viseli. A beszámolóból kiderül, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme gyakran veszélybe kerül, emiatt fontos, hogy részt vehessenek országuk kulturális, társadalmi és gazdasági életében, valamint közügyeiben. Ez megerősítené a kisebbségvédelmi keretegyezményt is, tehát a nemzeti kisebbségek védelméhez való jog a stabilitás, a biztonság és a béke megőrzését segíti elő.


Pillanatkép az online konferenciáról

Szili Katalin elmondta, hogy egy ötpontos javaslatot nyújtottak be Kalmár Ferenc miniszteri biztossal. Ebben hangsúlyozták, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem belpolitikai, hanem európai ügy.

— Vannak olyan standardok, amelyeket Európának kellene keretként megfogalmaznia, és kötelezővé tennie az implementációt, a végrehajtást, illetve a belső jogba való beépítést. Ilyen alapelv, hogy az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással. Kisszelmenc, Nagyszelmenc például úgy került Szlovákia, majd Ukrajna területére, hogy magyarok lakják, akik az elmúlt száz évben ki sem tették onnan a lábukat. Ez alatt az idő alatt ötször-hatszor váltottak állampolgárságot, de a nemzeti identitásuk magyar maradt. Ezért szükségszerű az, hogy Európában elismerjék, lehet valaki más állampolgár, de a nemzeti identitása elválhat ettől. Az Európa Tanácsban ezt külön el kellett magyarázni, mert szinte mindenki számára érthetetlen volt, hogy az állampolgársággal valakinek nem azonos a nemzeti identitása. A következő alapelv, melyet megfogalmaztunk, a nemzeti kisebbségvédelem alapja, az identitáshoz való jog, mely nyilvánvalóan az emberi méltóság védelméből is származik. Így ezeknek a személyeknek joguk van szabadon, megkülönböztetés nélkül saját kultúrájukat és nyelvüket használni, hagyományaikat ápolni. Ez nyilván egy fontos alapelv, viszont az is szükséges, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is megfogalmazzák. Érdekes, hogy Európa nem foglalkozik a nemzeti identitással, a nemzeti identitáshoz való joggal és a nemzeti kisebbségvédelemmel, eltolja magától e témákat, de az afrikai származású emberek védelmére vonatkozóan 2019-ben egy vaskos határozatot hozott, melyben a többi közt megfogalmazza a lakhatáshoz és a munkához való jogot.

Szili Katalin hozzátette, örülne, ha Európa a területén élő több mint 50 millió ember számára is hasonló alapjogokat szavatolna. Végül pedig kezdeményezte, hogy egy közös nyilatkozatban fejezzék ki szolidaritásukat Forró Krisztián ügyével kapcsolatban.

 

Nyilatkozat a Forró Krisztiánt ért jogsértésről

2021. november 3-án Forró Krisztiánt, a szlovákiai magyar érdekvédelmi ernyőszervezet, a Szövetség elnökét nem engedték belépni Ukrajna területére. Az elnök első alkalommal utazott volna Ukrajnába, a kárpátaljai magyarság által jelentős mértékben lakott Ungvárra, de az ukrán határőrök visszafordították az ukrán—magyar határon. A kétéves kitiltásáról Forró Krisztián csak a határon értesült, korábban semmilyen hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy bármilyen hatósági eljárást foganatosítottak volna vele szemben, melynek eredményeként Ukrajna nemkívánatos személynek nyilvánította volna őt. A kitiltás indoklását a határon vele szemben eljáró határőröktől sem kapta meg.

Ezúton fejezzük ki szolidaritásunkat Forró Krisztiánnal, egyúttal reményünket is a tekintetben, hogy Ukrajna, mely immár az Európai Unió társult tagjának minősül, mielőbb rálép arra az útra, amelyben a Magyarországgal kötött 1991. évi Alapszerződés szellemisége lesz az irányadó. Ennek megfelelően kérjük Ukrajna vezetését, hogy segítse az Ukrajna területén élő magyar nemzetiségű állampolgárokat, ne pedig akadályozza abban, hogy határon átnyúló kapcsolatokat tarthassanak fenn más államok területén élő magyar nemzetiségű polgárokkal, éljenek ezek bármely szomszédos európai uniós tagállamban.

Budapest, 2021. november 4.
Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke
Kalmár Ferenc miniszteri biztos, a Magyar—Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnöke
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója

 

Magyarország május és november között látja el az Európa Tanács elnökségét. A nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása, a környezetügy, a vallásközi párbeszéd, a jövő generációinak védelme, valamint a kiberbiztonság, illetve a mesterséges intelligencia volt az öt legfontosabb prioritás — emelte ki előadásában Kalmár Ferenc. A miniszteri biztos elmondta, négy konferenciát is szerveztek, az elsőn sorra vették, hogy mely dokumentumokra lehet alapozni a kisebbségvédelmet Európában, a másodikon a civil szervezeteknek, kutatóintézeteknek adtak lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket, a harmadikon bemutatták a jó európai gyakorlatokat, beszéltek autonómiákról, valamint készítettek egy kelet-közép-európai körképet, az utolsó konferencián pedig a jövőről beszéltek. Kalmár azzal zárta szavait, hogy támogatják azt az elképzelést, amely Kovács Elvira jelentésében volt megfogalmazva, azaz egy olyan európai szintű internetes platform kidolgozását, ahová felkerülhetnek a kisebbségeket ért jogsértések. 

Az online konferencia második napján Berecz-Gál Brigitta és Botka Csaba a Szenttamás területén tapasztalható, a kétnyelvűségből fakadó hiányosságokra irányították rá a figyelmet, Szilágyi Miklós pedig az óbecsei magyarverésről és egy bírósági tárgyalásról számolt be, melyen csorbult az anyanyelven történő tanúskodáshoz való jog. A tanácskozás utolsó napján Lulić Emil, az MNT Hivatalának vezetője adott elő a kisebbségi és egyéb jogok ütközésének feloldásáról a törvényesség és az alkotmányosság tükrében, a szerbiai médiastratégia és -törvény példájából kiindulva. Mint mondta, amikor a kisebbségek jogait törvény, így például a médiatörvény rendezi, akkor annak alkalmazásában elsősorban médiaszakértők vesznek részt, akiknek a prioritása a tájékoztatás, nem pedig a nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan szavatolása. A kisebbségi részvétel nélkül meghozott médiastratégia nehéz helyzetbe állítja a törvényhozót, akinek vagy az alkotmányosság és a törvényesség elvét, vagy pedig a kormány stratégiai prioritásait kell felrúgnia.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..