— Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket — mondta az ünnepség kezdete előtt Lovas Djijanta, a könyvtár igazgatónője.

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének előadásán Külön-leges-legszebb nyelv címmel megtartott ünnepséget a Dr. Kiss Imre Művelődési Kör Margaréta asszonykórusa a himnusszal nyitotta meg.

A rendezvény résztvevőit a könyvtár péterrévei részlege nevében Rab Virág Éva köszöntötte.

Ünnepi beszédet Szerda Balázs, az önkormányzat kultúrával és civil szervezetekkel megbízott tanácstagja mondott.

— A himnusz különös hatással van ránk. Sokrétű és sokszínű. A himnusz a nemzeti imánk. Legyünk büszkék, általa istenhez szólunk, víg esztendőt, szép jövőt, boldogságot kérünk. Az ember akkor énekel, amikor a szó már nem elég arra, hogy kifejezze a lelkiállapotunkat. Akkor táncol, amikor a hétköznapi mozgás nem elegendő az érzések kifejezésére. Az ima emelkedett lelkiállapot. A himnusz is az, az Istenhez való közelebb kerülés eszköze. Legyünk büszkék a himnuszunkra. Merjünk akkorák lenni, amekkorák vagyunk. Kérjük hittel: Isten, áldd meg a magyart!

Molnár Krekity Olga Csokonai-díjas és Hajvert Ákos Radnóti-díjas szavaló, valamint Dudás Nikolett népdalénekes, Brezovszki Edit és Brezovszki Márk zongorista kiválóan ötvözték a verset és a zenét, ezzel is emelve az ünnep színvonalát.

Sorjáztak a költemények, Arany János, Petőfi Sándor, Bródy János, József Attila, Nagy Lajos, Fehér Ferenc, Bartók Béla, Radnóti Miklós, Reményik Sándor alkotásai megérdemelték a tapsot. A zongora bársonyosan érintette a hangot, a hang szóvá, a vers szavai kimondott igazsággá érve érzékeltették az alkotó minden gondolatát, a versmondók előadásmódjának vibrációi meghozták a sikert. Az egyik pillanatban a jelenlévők a lezserséget érzékeltették, a másikban a mély érzést, a következőben a játékosság szépségét, utána a büszkeséget, majd a mókás virtust édes ékes anyanyelvünkkel. Ünnepet hoztak az ünnepbe.