Dr. Silling István a lakodalmakban elhangzó beszédek alapján a lakodalmi szokások nyelvezetét vizsgálta. Mgr. Bordás Győző a Csatorna született című kötetéről beszélt, melyet Bordás Attilával közösen jegyez szerzőként, valamint Korenchy László is a csatornáról tartott előadást. Dr. Dévavári Beszédes Valéria a népi építészet nyomait kutatta Bajsán, Paraczky László a verbászi templomot mutatta be, Besnyi Károly az „omoroviczai rokonházasságok” témakörét választotta.

A tanácskozáson két fiatal egyetemista előadó is részt vett: Mendrei Anna, a szegedi néprajzi tanszék és Szekeres Melissza, a szabadkai tanítóképző kar hallgatója. Emellett a jelenlévők dr. Czékus Géza, mgr. Pastyik László és dr. Szőke Anna értekezését is meghallgatták. 

Csoportkép forrása: Vajdaság Ma

Dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke a tanácskozással kapcsolatban elsősorban arra mutatott rá, hogy a néprajzi társaság tagjai immár két esztendeje foglalkoznak Közép-Bácskával.

— Azért ragaszkodtam ahhoz, hogy két konferencia valósuljon meg, hogy az ott elhangzottakból összeálljon egy új kötet, melyre a Magyar Tudományos Akadémiától kaptunk támogatást, a címe pedig Közép-bácskai mozaik lesz. Hiánypótlónak szánjuk ezt a kiadványt, hiszen Közép-Bácskával az eddigiekben nagyon kevesen foglalkoztak. Vélhetően azért, mert ez a terület eléggé nagy, Szenttamástól Verbászon, Ókéren át egészen Bajsáig, Topolyáig húzódik. Biztos vagyok benne, hogy tartalmas lesz a tervezett összeállítás, mert számos remek előadás hangzott el erre a témára a bútorfestéstől a térségünkben található gyógynövényeken és a népi vallásos énekeken át egészen a templomok feltárásáig.

Szőke Anna azt is megemlítette, hogy folklórkutatással nagyon kevesen foglalkoznak manapság, pedig egykor neves kutatók voltak térségünkben, mint Penavin Olga, Matijevics Lajos vagy Jung Károly. Napjainkban főként a kulturális antropológia a népszerű.

— Én is részben folklórral kezdtem el foglalkozni mostanában, a temetőket dolgozzuk fel Czékus Géza professzorral. Ő a fotó részét vállalta, és mintegy nyolcszáz fényképet készített ebben a témakörben, én pedig az elméleti részét írom meg. Jelenleg a sírverseket vizsgálom, melyek rendkívül érdekesek. A többi közt rámutatnak arra, hogy melyik település mennyire volt mélyen vallásos, és hogyan viszonyultak az emberek az elhunytaikhoz — mondta el a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke.

A szerző felvételei