Spajz, frajer, karfiol — ezek a szavak a (vajdasági) magyar és a szerb nyelvben is használatosak. Érdekességük, hogy a magyarok is, és a szerbek is a német nyelvből vették át sok más szóval együtt, mely a mindennapjaik részévé vált.
A kiállítást az Osztrák Kulturális Fórum és a Maria Theresiopolis Német Egyesület szervezte, partnerük pedig a Szabadkai Kortárs Galéria, mely helyet adott a vándortárlatnak.
Szalma Viktória, a kortárs galéria megbízott igazgatója a következőket nyilatkozta:
— A Kié a bécsi minta? című vándorkiállítást Valjevo és Belgrád után nálunk mutatják be, harmadik alkalommal. Olyan plakátokat láthatnak az érdeklődők, amelyeken azok a szavak jelennek meg, amelyek a szerb nyelvben a köznapi használatban megtalálhatóak. Ezek német vagy kifejezetten osztrák nyelvterületről származnak. Körülbelül 30 000 olyan szó van a szerb nyelvben, amely német eredetű. Itt csak néhányat láthatunk, mint a frajer, a paradicsom, a függönykarnis vagy a smeker. A tárlat arra ad magyarázatot, hogy mi az eredeti szó, illetve hogyan használják most a szerb nyelvben — hallottuk Szalma Viktóriától.
A rendezvényt Weigner Kornélia, a Maria Theresiopolis Német Egyesület elnöke nyitotta meg.
— Rendkívül hálásak vagyunk az osztrák nagykövetségnek és az Osztrák Kulturális Fórumnak, hogy ezt a kiállítást a rendelkezésünkre bocsátotta. Örülök neki, hogy egy ilyen többnyelvű környezetben meg tudjuk mutatni, milyen módon épültek be a német frázisok a szerb nyelvbe. A bankautomata is ilyen szó, vagy a palacsinta. Érdekes lenne hasonló szavakat összegyűjteni a magyar nyelvterületre vonatkozóan is, mert szeretnénk egy ilyen összeállítást magyar nyelven is felkínálni a közönségnek.
A tárlatot Milica Đoković tervezte, az illusztrációkat Marko Šećer készítette, a plakátokon látható szövegeket pedig Danijel Milošević foglalta össze.
A német nyelvnek három változata van — német, osztrák és svájci —, amelyek aztán külön dialektusokba ágaznak. A német osztrák változatának számos sajátossága van, és ezen a kiállításon olyan szavakat láthatunk, amelyek a német nyelvhez tartoznak, de amelyeket csak Ausztriában hallhatunk, és azoknak az országoknak a mindennapi beszédében is, amelyek évszázados kulturális cserét folytattak Ausztriával (akárcsak Szerbia) — olvashatjuk az ajánlóban.
Fényképezte: Szakáll Laura
