Készülődésben

Készülődésben

Fogadalmak, szándékok, elmélkedések, gondolatok nagyböjt idején

Betartjuk-e a hústilalmat? Vagy másként böjtölünk? Ki hogyan várja a húsvétot, mely több egy egyszerű ünnepnél: Jézus Krisztus kereszthalálára és az azt követő feltámadására emlékezünk ilyenkor, amellyel mindannyiunkat megszabadított a bűneinktől, és lehetővé tette számunkra az örök életet.

A szabadkai Szent Kamill Imaközösségben a nagyböjt kezdete óta a tagok fokozottan ügyelnek arra, hogy a nagyböjt ne csak egy fizikai megvonásként valósuljon meg a negyven nap alatt, sokkal több ugyanis annál.

Sloboda Margit imatestvér:

— A böjt számomra azt jelenti, hogy mindent mértékkel fogyasszak. Másoknak többet adjak, adakozzak. Magamnak pedig csak annyit, amennyire szükségem van.

Papp Zsuzsa, a közösség tagja:

— Én a böjtöt nem kívülről, fizikailag élem meg, hanem inkább a belső értékekre figyelek oda. Szeretettel fordulok a szükségben szenvedő embertársaim felé. Segítek, kinek mire van szüksége, a lehetőségeim szerint. Jobban elcsendesülök. Keresem Isten társaságát.

Trenka Irén, a közösség vezetője:

— Ahhoz, hogy rá tudjak hangolódni a böjtre, elsősorban magamba kell néznem. Bűnbánatot kell tartanom. Meg kell bocsátanom mindenkinek, és nekem is bocsánatot kell kérnem azoktól, akik ellen vétettem. Így járulhatok a szentgyónáshoz. Csak ekkor tudok igazából kiüresedni, és mások felé fordulni, embertársaimnak segíteni, adakozni. Elmerülök Isten csendjében, hogy meghalljam az Ő szavát, hogy merre induljak az Ő akarata szerint, segítve embertársaimat, szolgálva Őt szeretettel.

A felnőttek mellett a gyerekek is böjtölnek, legalábbis néhány hittanos egészen biztosan. Fiatal koruk ellenére tudják, miről is szól valójában ez az időszak.

Kovács Dóra nyolcadikos:

— Böjtölök, de nem úgy, hogy nem eszem húst, mert azt egyébként sem nagyon szeretem, így nem vonok meg magamtól semmit, és a böjt nem az igazi. Én erre a negyven napra kikapcsoltam a mobilom. Nagyon nehéz volt az elején, de most már megszoktam, és szerintem évente többször is így fogok tenni.

Tóth Andrea nyolcadikos:

— A családommal templomba járunk minden vasárnap. Nálunk mindenki megfogadott valamit, és ebben a negyven napban tartjuk is magunkat ehhez. Én például lemondtam a kedvenc sorozatomról, sőt, tévét is alig nézek. Persze ez az osztályzataimra is jó hatással van, meg több időm jut a felvételire készülni. Ennek ellenére nehéz megállni, hogy ne nyúljak a távirányító felé, de megfogadtam, hogy nem teszem, és tartom is magam ehhez.

Hogy ki hogyan éli meg a nagyböjtöt, ki milyen áldozatot tud hozni ennek okán, az tehát egyéni meglátás kérdése. A lényeg azonban a fizikai megvonáson túl keresendő, mélyen, a lelkünkben, és boldog az, aki rátalál.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink