A trianoni békeszerződés megkötésével Madaras település és a hozzá tartozó tanyák, szállások, szántóföldek közé határvonalat húztak. A tanyavilág így a szerb oldalon „maradt”. A helybeliek művelték a földjeiket, az ott élők aktív életet éltek: a Csárdában bálokat tartottak, volt iskola is, a Vadászházban is mindig volt program. A múlt század ’70-es éveiben még az egyébként Bajmokig közlekedő autóbuszok is kijártak a körülbelül 7 kilométerre található Madarasra.

A szerző felvételei

A világ azonban egyre korszerűsödött, a tanyákra nehezebben jutott el mindaz, ami a faluban már természetes volt. Az emberek így lassan beköltöztek Bajmokra, a tanyák elnéptelenedtek, és a környék a közelmúltig szinte kihalt volt. A bajmokiaknak azonban mindmáig az egyik kedvenc kirándulóhelyük Madaras, és az egykoron itt élők is sokszor kijártak az iskolához, a Csárdához, fájó szívvel látva, hogy lassan minden elenyészik.

Faragó Erika felvételei

2018 tavaszán azonban egy lelkes baráti társaság, melynek tagjai a madarasi tanyavilágban születtek vagy nőttek fel, összefogott, elkezdte rendezgetni a csárda környékét és magát a csárdát. Az egykori csárdatulajdonos fia, Prcsity Jenő ferences rendi szerzetes, aki megörökölte az épületet, szintén bekapcsolódott a történetbe.

— Az ő elképzelése volt az, hogy legyen ott egy kápolna azoknak a madarasiaknak az emlékére, akik ott éltek, dolgoztak, születtek — meséli a Hét Napnak a bajmoki Faragó Erika, aki szintén a szívén viseli a madarasi tanyavilág sorsát. — Rengeteg munka volt. Előbb a kinti rész lett kitakarítva, benőtte a gaz és a cserje. Majd lassan haladtak befelé. A teljes tetőszerkezetet ki kellett cserélni. Ez Ana Vukov szabadkai nyugalmazott tanárnőnek köszönhető, ő pénzelte a munkálatokat. Tetőcsere közben a szobákat is kitakarították. Az ajtókra, ablakokra rácsok kerültek, a vaskaput is megcsinálták. Közben különféle rendezvényeket is tartottak a lassan újra a régi fényében pompázó Csárdában: majális májusfaállítással, búcsú, szüreti napok, újévezés…

A kápolnát pünkösdhétfőn áldotta meg Bende Zsolt bajmoki plébános. Szép számban összegyűltek az emberek az alkalomra, a rendezvényen a Vajdasági Magyar Szövetség bajmoki helyi szervezetének küldöttsége is részt vett.

A Csárdában a továbbiakban is lesznek programok, ám a pontos tervekről még nem tudni, várhatóan Szent István király ünnepén várható a következő esemény. A kérdésre, hogy mikor folytatódnak a munkálatok a Csárdán és annak környékén, Erika azt mondja: egyelőre nincs biztos terv, de az biztos, hogy amint az anyagi lehetőségek megengedik, a renoválást folytatják.