1691-ben XII. Ince pápa hirdette ki, hogy az újév január 1-jén kezdődik. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.
Régen falun a gyerekek és felnőttek is járták a házakat és mindenhol köszöntőket mondtak – ezek jókívánságok voltak az újévre. Ma is élő hagyomány, hogy az újév első napjának cselekedetei ismétlődnek később az egész évben, ezért sok helyen ma is ügyelnek arra, hogy csak olyasmit csináljanak újévkor, amit egész évben is szeretnének. Általánosan ismert és elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos kivinni a szemetet, az asszonyoknak tilos volt a munka, s az állatokat sem dolgoztatták újévkor. Az újévi első látogató is fontos volt; ha férfi volt a vendég, az szerencsét hozott, ha nő, az szerencsétlenséget. Aki reggel elsőként húzott vizet a kútból, arra egész évben szerencse várt.
Újév napján tilos baromfit enni, mert az elkaparja a szerencsét. Viszont malacot enni kifejezetten ajánlatos, mert az a házhoz túrja a szerencsét. A lencsét, babot is azért esszük ezen a napon, mert a gazdagságot jelképezik. Egyes vidékeken rétest sütnek, hogy az életük olyan hosszúra nyúljon, mint a rétes tésztája.
Forrás: melodin.hu