Az ürüjárásiak feláldozták az utat, most már száraz az elvezető csatorna. De mi lesz jövőre?

A talajvíz az idén is felmérhetetlen károkat okozott Horgoson és környékén
A falu határában helyenként még mindig vízfelületen csillan a fény, ahonnan visszavonult, ott besárgult búzatáblák, fonnyadt levelű gyümölcsfák maradtak utána. Akik követik a mezőgazdaság problémáit, tudják, hogy a katasztrofális talajvízkárok 2000-ben már megtizedelték a horgosi termést és jövedelmet. Az idei rendkívül magas talajvíz ismétlődő gondja a falu termelőinek, amelynek megoldását egy alapos, átfogó, tudományosan is alátámasztott terv nélkül nem is látják.
- A horgosi termelőkre nem mondható, hogy nem követik a fejlődést, hogy nem igyekeznek elöl járni a mezőgazdasági termelésben - mondja SERFŐZŐ Jenő horgosi termelő, a horgosi termelők klubjának elnöke. - Sajnos, vannak olyan helyzetek, amikor sem a tudás, sem a tenni akarás nem segít, amikor a természeté az utolsó szó. Így van ez a talajvízzel is, aminek következményeit már jó néhány éve érezzük, de a megoldás szükségességét hiába hangoztatjuk. Horgos különleges fekvésű falu, a termőterületek felülete egyenetlen. Ide folynak a vizek Királyhalmáról is, ez a víz természetes útja, ami csak súlyosbítja termőföldjeink helyzetét. Kétezerben, amikor először okozott jelentős kárt a falunak a talajvíz, nekem két hold négyéves őszibarackosom ment teljesen tönkre, amit újratelepítettem almával. Az idén a kb. 26 hold szőlősből és gyümölcsösből szinte nem volt olyan területem, ahol ne állt volna a víz heteken keresztül. A már említett egyenetlen felület miatt a felszínre jutott talajvíz teknőkben gyűlt a termőterületeken, helyenként olyan mélyen, hogy meg sem lehetett közelíteni. A szántóföldi termények körül olyan a helyzet, hogy 30 százalékkal kevesebb a bevetett terület az átlagnál és a munkálatok több mint egy hónapot késnek, számtalan haszonnövényt már nem is lehet vetni. Már egyértelmű, hogy különböző okokból egyre komolyabban kell számolni a tavaszi talajvízzel, tehát egy államilag is támogatott akcióra volna szükség. Rajtunk, egyéni termelőkön ezer átok ül, saját erőből nem tudjuk megoldani ezt az egyre súlyosbodó helyzetet. Hiába fizetjük a vízgazdálkodási vállalatoknak a járulékot, a faluban nincs még árokrendszer sem és a talajvizek feltérképezése nélkül ezt a problémát nem lehet megoldani. Elsősorban átfolyóvá kell tenni a vízereket, de ehhez tudni kell azok helyzetét, irányát. Nem mondok semmi újat, ha megállapítom, hogy magatehetetlen ez a társadalom, amely évről évre ágazati bűncselekményt követ el a mezőgazdasági termelés ellen, tőle nem várhatunk semmit. Mi helybeli termelők egyedül a talaj drenázsolásában látjuk a megoldást, de ez annyira költséges, hogy csak uniós pályázaton kapott pénzből tudnánk kivitelezni. De még ehhez is elsősorban a környék talajvizének a feltérképezése szükséges, amihez szakértők kellenek.
SZÉCSI Gusztáv, a falu polgármestere az elnöke annak a bizottságnak, amely a kanizsai község határozata értelmében jegyzékbe veszi mindazokat a gazdaságokat, ahol kárt okozott a talajvíz.
- A bejegyzési akció a hónap végéig tart - jegyzi meg. - Eddig 15 termelő jelentkezett mintegy 30 hektáron keletkezett kárt jegyeztetve, egy termelőnek a háza károsodott. A faluban nyilvántartott 3300 hektár szántónak és 1200 hektár magánkézen levő gyümölcsösnek mintegy 80 százalékán állt a talajvíz. Hogy mennyire dobta vissza ez a vetési és egyéb munkálatokat, talán illusztrálja, hogy még mindig folyik a kukorica vetése. Azt hiszem, a valódi kár felbecslése egyszerűen lehetetlen, elsősorban a gyümölcsösökbe. A gyümölcsfák károsodása ugyanis még jövő tavaszra is érezhető lesz, a most kárt szenvedett fák satnyább hajtásokat hoznak, esetleg a nyár folyamán lassan kiszáradnak. Az a legnagyobb probléma, hogy Horgosnak komplikált a vízháztartása és ezt senki sem veszi figyelembe. Nem lehet ész nélkül ásni, építeni, eltépni a vízerek természetes elfolyási irányát anélkül, hogy annak ne legyen következménye. Nekünk rendkívül nagy gondot okoz az a tény, hogy az új autóút kiépítése alkalmával eszébe sem jutott senkinek a belvizek feltérképezése. Ezzel a talajvízzel gazdálkodni kellene, a szintjét olyan magasan tartani, hogy biztosítani tudjuk a termőtalaj vízszükségletét. A 2000-ben jegyzett talajvízkárok után a szabadkai és a kanizsai község közös tanulmányt tervezett ezzel kapcsolatban, amiből persze semmi sem lett. Nem az a fő gond, hogy beérik-e őszig a későn vetett kukorica, a természet ugyanis valahogy mindig helyreállítja az összhangot. Én a bejelentett károk jegyzését sem tartom megoldásnak. Talán majd eltörlik az idei adót, de megmaradnak az egyéb járulékok, amelyek összege jóval nagyobb a jövedelmi adónál. Egyszer már nálunk is, a mezőgazdaságban el kell kezdeni a probléma megoldását, nem pedig annak következményeit orvosolni ideig-óráig tartó megoldásokkal. Egyébként tudni kell, hogy a talajvízkárt csak azok a gazdaságok jelenthetik be, akik már megejtették a bejegyzést - fejezi be a beszélgetást Szécsi Gusztáv.