Az idén ismét megrendezte az immár hagyományosnak tekinthető KEKIFI találkozót a doroszlói Mária-kegyhelyen a keresztény ifjúság. A doroszlói Mária-kegyhely egyre népszerűbb mind a helyi, mind a messzi tájakról érkező zarándokok körében. A hagyományos búcsújárás az évek során új tartalmakkal bővült, illetve úgy is mondhatnánk, visszatért a gyökerekhez, hiszen minden évben mind nagyobb azoknak a száma, akik gyalog keresik fel a kegyhelyet. Az évek során kitűnt, hogy a fiatalokat is meg lehet szólítani ezen a helyen, kissé sajátosabb formában, az őket érintő témákra összpontosítva. Hogy az elképzelés bevált, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre ez a találkozó.
A közös imádkozáson és szentmisehallgatáson kívül a közösségi beszélgetések sem maradhattak el, és jutott idő ismerkedésre, labdajátékokra, sétára is. Az előadások közül ki kell emelni főtisztelendő Pálfai Zoltán egyetemi lelkész előadását, amely a Barátaimnak mondalak titeket címet viselte. Ebben hangsúlyozta a barátság és az emberi kapcsolatok fontosságát, mind a laikus, mind a keresztény hívő szemszögből. Ez a téma azért is jelenik meg mind gyakrabban a különféle találkozókon és konferenciákon, mivel a legtöbb testi betegség pszichoszomatikus eredetű. Akár egészségügyi, akár keresztényi szempontból vizsgálódva is, azt kell megállapítani, hogy az egészséges emberi kapcsolatok kiépítésére és fenntartására kell helyezni a hangsúlyt, annál inkább, mert ilyesmi legfeljebb már csak a képzeletvilágunkban él. Nem csoda, hogy az ezzel a témával foglalkozó művek igen nagy népszerűségnek örvendenek a világ minden táján. A lelki betegségek gyógyításával foglalkozó klinikákat viszont sok helyütt mégis bezárják, mert ,,fenntartásuk nem kifizetődő', habár minden más haszontalanságra van pénz.
Íme egy újabb gond, amelyet az illetékesek nem hajlandóak megoldani, és így nem marad más hátra, mint hogy a megelőzés ügyét a civil szervezetek vegyék kezükbe. Ha valaki azt állítja, hogy a dilettantizmus nem vezet semmi jóra, akkor megegyezhetünk abban is, hogy a restség szintén nem megoldás, és ha a ,,központból'' csak arra kapunk csendes felhatalmazást, hogy mindenen és mindenkin átgázolva érjük el a céljainkat, amelyek mellesleg kiegyenlítődtek a puszta túléléssel, akkor bizony meg kell találni az alternatív utakat ahhoz, hogy visszaszerezzük alaposan megtépázott önbecsülésünket és embertársainkba vetett bizalmunkat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ember- és emberiségellenes cselekedetekkel még senki sem ért el nagy karriert.
A szentmise után a találkozó egyik csúcspontja volt a Barátság fájának
elültetése. E fa remélhetőleg még sokáig emlékeztet majd az ilyen találkozók igazi céljára, és lombjai alatt helyet találhatnak majd az eljövendő nemzedékek is egy kis beszélgetésre, ismerkedésre.