home 2024. május 26., Fülöp napja
Online előfizetés
Hozzáérni nem tilos hanem ajánlott
Szerda Zsófia
2023.12.16.
LXXVIII. évf. 50. szám
Hozzáérni nem tilos hanem ajánlott

Hiszen Ana Vrtačnik Tapintás útján című kiállításának lényege, hogy hozzáérjünk alkotásaihoz. A Szabadkai Kortárs Galériában látható tárlat egészen új művészetérzékelésre hív bennünket, közvetlen kontaktusba kerülünk ugyanis a tárgyakkal.

Nem festményekre kell azonban számítani, hiszen a művésznő egészen más anyagokat használ az önkifejezésre. Alkotásaiban a természetes anyagok kerülnek előtérbe, ezeket kutatja és alkalmazza. A mostani kiállításon a gyapjú kerül reflektorfénybe, ebből készít domborműveket, melyek már első látásra arra késztetnek bennünket, hogy mint a kisgyerek a kerítésen, végighúzzuk rajtuk a kezünket, végigsimítsuk Ana műveit. Amíg tehát a múzeumokban általában szigorúan tilos hozzáérni a kiállított festményekhez, rajzokhoz s egyéb műtárgyakhoz, addig itt ez erősen ajánlott. (Egyébként ha sok ezer ember végigsimogatna egy Picassót, mi maradna a festményből?) Ana Vrtačnik munkáinak kulcsfogalmai tehát a közvetlenség és a tapinthatóság.   

Hullámok, Sárkánybőr — csak néhány a képcímek közül. S ki ne szeretne megsimogatni egy sárkányt vagy egy gyapjúhullámot? Erős késztetést érzünk, hogy a Tangled című kép kilógó hurkocskáiba beakasztva ujjunkat vagy nagyot rántsunk rajta, vagy visszadugjuk a neveletlen kóbor szálakat.

A modern társadalomban, amelyet a tömegkommunikációs médiumok uralnak, folyamatosan különféle képernyők vesznek körül bennünket, amelyek arra kényszerítenek, hogy elsősorban a látás útján szerezzünk információkat és tapasztalatokat. Ennek eredményeként az, ami marginalizált, vagyis szinte teljesen elhanyagolt, pontosan a világ érintésen keresztüli megértése. Manapság az érintés egyre inkább tabu, nem kívánt, kellemetlen és kerülendő gesztus. Már nem érintjük meg a növényeket és az állatokat, és egyre kevésbé érünk egymáshoz. Miért olyan fontos az érintés? Az érintés mindig kétirányú élmény. Nem tudunk megérinteni valamit anélkül, hogy minket ne érintsen meg. Ezért a tapintás éppúgy testi, mint lelki tapasztalás” — olvashatóak a művésznő gondolatai.

Elgondolkodtató mondatok, s ezek tudatában végigsétálni és végigsimítani a képeket még izgalmasabb találkozás a művészeti alkotás által akár önmagunkkal is. Az utolsó kiállítási tárgy a művész asztala, laboratóriuma, melyen megtalálható maga az alapanyag, a gyapjú, különféle fázisokban, az annak megmunkálására használt fésűk, tűk és egyéb szerszámok, a szappan és a már megdolgozott fonalak. Az alapanyag. A téma. A simogatás tárgya.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..