Megírtuk, hogy a március végére tervezett évi értekezlet egyúttal tisztújító gyűlés is lesz. Néhány, mindeddig igen aktívan dolgozó tag bejelentette, hogy a megromlott egészségi állapota miatt sajnos nem vállalhat vezető beosztást.
Sok dolga lesz a jelölőbizottságnak
Megírtuk, hogy a március végére tervezett évi értekezlet egyúttal tisztújító gyűlés is lesz. Néhány, mindeddig igen aktívan dolgozó tag bejelentette, hogy a megromlott egészségi állapota miatt sajnos nem vállalhat vezető beosztást. Ezért Dragica Lučev elnök asszony, a vb legutóbbi ülésén megígérte, ő maga is beszélni fog az eddig jó szolgálatot tévő tagokkal, hogy legalább valamilyen formában (például tiszteletbeli tagként, illetve vezetőként) tovább támogassák az egyesületet.
Ilyen tag dr. Natalija Mrđanov, aki az egészségügyi bizottságban végzett fontos tevékenységet, valamint Szabó József, a csantavéri szervezet elnöke, aki negyven éven át állhatott az ottani idős emberek élén. Hasonló gonddal küszködik Bahrija Saulić, Pajo Sarić, Emira Lazarević stb. Őket a vb felkérte, gondolják át, hogy a jövőben miként, miben segíthetnék az alapszervezetüket.
Ismét a nyugdíjalapról
Nem csoda, hogy a hírközlés szókimondó eszközei az utóbbi hónapokban gyakran írnak a nyugdíjalapról, illetve azokról az enyhén szólva furcsa esetekről, amelyek ott előfordulnak. Lapunk is megtette ezt néhányszor úgy, hogy az intézet közleményéből vagy más sajtótermékekből emelt ki érdekes tényeket, adatokat. Ezúttal is így teszünk.
Az egyik érdekesség például, hogy a múlt év végén mintegy 11 000 elintézetlen nyugdíjkérelem tornyosult a hivatal íróasztalain, s a törvényes határidőn belül mindössze 1500 döntést sikerült meghozni.
A másik érdekes adat, hogy az intézet adatai szerint 10 000 olyan munkásunk vár a nyugdíja elismerésére, aki vagy egész életében, vagy csak néhány évig, hónapig dolgozott külföldi cégnél (leginkább Németországban vagy Ausztriában). Ez a lemaradás azért is szokatlan, mert tudvalévő, hogy e két ország a lehető leggyorsabban intézi el az ilyen ügyeket — még azoknak az esetében is, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak náluk.
Az adat azonban nem pontos, mert némi utánajárással kiderült, hogy 20 000 szerbiai munkás vár a külföldi nyugdíja rendezésére, ám az onnan egyre türelmetlenebbül várt járadék sehogyan sem akar megérkezni.
Érdekességként megjegyezzük: az alap azzal védekezik, hogy amikor a mostani vezetőség átvette az irányítást, 17 200 elintézetlen ügy volt, de ezt a számot 10 000-re csökkentették.
Bravó! Vannak örökös képviselőink!
Egy nagyon régi törvényünk szerint mindenki, aki egykor képviselője volt a szerbiai (vagy az egykori jugoszláviai) parlamentnek, élete végéig élvezheti azokat az előjogokat, amelyeket az aktív munkát végző honatyák. Nos, miközben a képviselőházban jelenleg 250 ember politizál, vesz részt rendszeresen vagy rendszertelenül az üléseken, az „életfogytiglaniak” száma mintegy 320. Ők tehát dolgozhatnak, kutathatnak az országgyűlés könyvtárában, levéltárában, akár többé-kevésbé titkosított adatokhoz is hozzáférhetnek. Számukra csak az ingyenes parkolás és az útiköltség-térítés szűnt meg.
A volt képviselők nagyobb része él is ezzel a lehetőséggel. Érdekes megemlíteni, hogy egy volt honatya azt mondta, nosztalgiából jár az épületbe, a másik pedig elutasította a belépőjét, mert azt Nikolić köztársasági és Vučić miniszterelnök írja alá, egy igazi radikális pedig nem hordhat a zsebében egy ilyen okmányt. A volt képviselők — akik főleg idős emberek és nyugdíjasok — azonban leginkább az éttermet látogatják. Ott minden étel és ital a szokásos vendéglői ár negyedébe kerül.
RÖVIDEN
A KOLUBARA SZÉNBÁNYÁT ÉRT újabb kár miatt sokan aggódni kezdtek a még meg nem érkezett, de (részletre) megvásárolt szenükért. A bánya azonban a minap nagy mennyiségben szállított le lignitet és szárított szenet, melyet a Tabu fatelep folyamatosan továbbít a megrendelőknek, és március 31-éig mindenkihez eljuttat. A tagok egyébként 12,5 millió dinár értékben rendeltek különféle tüzelőt.
MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT A MINAP Luxemburg, Magyarország és Szerbia között elsősorban azok nyugdíjának rendezéséről, akik egyik vagy másik országban élnek, de munkaéveik jelentős részét nem ott dolgozták le. Az egyezményben a szociális juttatások kifizetéséről is szó esik, ha azt a két ország és Szerbia előírásai lehetővé teszik. Anyagi helyzetünkre való tekintettel ez jó hír.