A VII. Rózsa Sándor Fesztivál, melyet a Zöld Központban rendeztek meg, fő elemei a birkapörköltfőző verseny és a kissé átalakított betyárpróba voltak, de nagy sikernek örvendett a lovaskocsikázás, az adai Gyarmat testvérek lovasbemutatója és a kézművesutca is, ahol több hasznos tárgyat vásárolhattak az eseményre kilátogatók.

Gumicsizma-hajítás a betyárpróbán

A kora délelőtti órákban huszonhárom bogrács alatt gyúlt meg a láng, és elkezdődött a birkapörköltfőző verseny. A hajdújárási nyugdíjasszervezet bográcsában birka és sertés főtt.

— A birkát hagyományos módon készítjük. Hagymát dinsztelünk, arra helyezzük a húst, és utána ízesítjük. Semmi különleges hozzávalót nem teszünk bele, a legegyszerűbb módon főzzük a káposztás birkapörköltet. Nagyon szeretjük a hasonló eseményeket, hiszen ilyenkor együtt vagyunk, nagy a társaság, és jól elbeszélgetünk. Témát mindig találunk, és gyakran nótázunk is. Ma például a Himnusz éneklésében lesz szerepünk — mondta Lakatos Erzsébet, a nyugdíjasszervezet tagja.

Rózsa Sándort nem lehet egy helyszínhez kötni, hiszen a betyár gyakran változtatta tartózkodási helyét, így jócskán megnehezítve a pandúrok dolgát. Emlékére Ásotthalmon fa, Hajdújáráson, a Ludasi-tóban sziget viseli a nevét. Három különböző forrásból származó bizonyíték szerint a hajdújárási templommal szembeni kaszálón volt a híres, 1868-ban lerombolt Fekete Csárda, ahol a betyár és társai gyakran meghúzták magukat.

— A pénteken véget ért Rózsa Sándor Hagyományőrző Tábor és a mai Rózsa Sándor Fesztivál célja a neves betyárral kapcsolatos anekdoták, elbeszélések és történetek átörökítése a fiatal nemzedék számára. Jómagam nagyapámtól rengeteg történetet hallottam Rózsa Sándorról, melyet kötelességem továbbadni a jövő nemzedékének. A betyárkultúra önazonosságunk és történelmünk része, melyre nagy hangsúlyt kell helyeznünk. Közösségi rendezvényünk a kicsiket és a nagyokat egyaránt szórakoztatva vezeti vissza a 150 évvel ezelőtti időkbe — hangsúlyozta Sövény Rudolf, a Rózsa Sándor Civil Szervezet elnöke.

Betyárok, szervezők és a délvidéki pecséttel is ellátott Nemzet Zászlója

Magyarországról az idén húsz betyár érkezett a fesztiválra. A ceglédi Hagyományéltető Baráti Kör vezetője, Bekő Dezső első alkalommal látogatott Hajdújárásra, de elmondása szerint az első pillanattól kezdve úgy érezte, újabb otthonra lelt.

— Annak idején a betyárok a gazdagoktól elvettek, a szegényeknek juttattak. Mi is ezt próbáljuk tenni most, a XXI. században. A tegnapi jótékonysági főzés bevételéből két idős hölgynek tüzelőt vásárolunk, korábban pedig a Nagykátán leégett iskola tetőszerkezetére, majd egy család megsemmisült tanyájának újjáépítésére gyűjtöttünk. A betyárok mindig szabad lelkű emberek voltak, tele szabadságvággyal — emelte ki Bekő Dezső, hozzátéve, hogy a Hagyományéltető Baráti Kör legismertebb rendezvénye az óévbúcsúztató karikás csergetés, melyet december 31-én, 12 órakor tartanak.

A megnyitóünnepségen a népszerű filmsorozatban Rózsa Sándort alakító Oszter Sándor lánya, Oszter Alexandra a betyárokkal és a közönséggel együtt elénekelte a Himnuszt, majd dr. Pásztor Bálint, a Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke köszönetet mondott a szervezőknek, amiért ápolják a néhai betyár emlékét, hiszen Rózsa Sándor a miénk is, ahogy Ásotthalomé, Röszkéé, az egész magyarságé.

— Nagyon fontos, hogy a gyerekek tudják, ki volt Rózsa Sándor, mit csinált annak idején ezen a területen, mit köszönhetünk neki. Külön megtiszteltetés, hogy Oszter Alexandra vezetésével énekelhettük el a Himnuszt, akinek édesapja, Oszter Sándor a legtöbbet tette azért, hogy Rózsa Sándort még ma, 2023-ban is ilyen sokan ismerik — hallottuk dr. Pásztor Bálinttól, majd köszönetet mondott a betyároknak, akik hitelessé teszik ezt a hagyományőrző rendezvényt.

Oszter Alexandra (jobbról sárgában)

Papp Renáta, a fesztiválnak szombaton otthont adó Ásotthalom polgármestere kiemelte, szívünk legmélyén, az országhatártól függetlenül, kapcsolódunk össze, és Rózsa Sándor szavaihoz tartjuk magunkat: „Ha úgy töszünk, ahogy tönni köll, akkor úgy is lesz, ahogy lönni köll.”

Az 1848 méter hosszú Nemzet Zászlójából Lukács Sándor, a Bihar és Sárrét Hagyományőrző Csoport vezetője, a Pásztortűz Hagyományéltető Egyesület tagja egy 3,8 méter hosszú, hitelesített darabot hozott Hajdújárásra. A lobogó először 2022 utolsó napján Cegléden, az óévbúcsúztató karikás csergetésen vonult végig az anyaországban, majd Székelyföldre, az ezeréves határhoz került, ahol az első pecsét került rá. Délvidék első és utolsó pecsétjét Hajdújáráson Sövény Rudolf ütötte rá a zászlóra, mely a továbbiakban Őrvidékre, Felvidékre és Kárpátaljára kerül, majd az elszakított területek bélyegzőivel ellátott nemzeti lobogót Berettyóújfalun, a Bihari Múzeumban állítják ki.

A gumicsizma-hajításból és szkanderezésből álló betyárpróbát a szabadkai Dragan Poljaković nyerte meg, a legízletesebb birkapörköltet a noszaiak készítették, a legvidámabb társaságnak pedig a hajdújárási nyugdíjasok bizonyultak, akik Kikity Attila délvidéki betyár által készített, faragott kisszéket vehettek át. A VII. Rózsa Sándor Fesztivál az esti órákba nyúló népünnepéllyel ért véget.

Tóth Tibor és Bálint Zsolt felvételei: