home 2024. május 04., Mónika napja
Online előfizetés
Gyengén játszottak a „hágai filharmonikusok”
Talpai Lóránt
2016.04.17.
LXXI. évf. 15. szám
Gyengén játszottak a „hágai filharmonikusok”

A Szerb Radikális Párt elnökének felmentése egy kissé felkavarta az állóvizet a szerb politikai színtéren. Furcsa módon a hágai törvényszék döntése talán Vojislav Šešelj egykori párttársait, vagyis a jelenlegi kormányfő köreit lepte meg legjobban.

Vihar egy pohár vízben

A Szerb Radikális Párt elnökének felmentése egy kissé felkavarta az állóvizet a szerb politikai színtéren. Furcsa módon a hágai törvényszék döntése talán Vojislav Šešelj egykori párttársait, vagyis a jelenlegi kormányfő köreit lepte meg legjobban. Aleksandar Vučić még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetközi politikai döntés nagymértékben befolyásolhatja a közelgő választásokat. A kormányfő szerint attól függetlenül, hogy a közvélemény-kutatások alapján a haladók a választások legnagyobb esélyesei, még veszíthetnek. Bár ha pontosítani akarjuk Vučić szavait, talán nem saját pártjára, hanem inkább az országra gondolt, vagyis arra, hogy Szerbia polgárai veszíthetnek legtöbbet a hágai bíróság döntésével és egy esetleges ellenzéki győzelemmel. Vojislav Šešelj természetesen ott folytatná, ahol abbahagyta a botránypolitizálást. Még a hágai döntés előtt NATO- és EU-s zászlót égetett nyilvánosan, utána Horvátország lakosságának bosszantásával foglalatoskodott, majd azt is bejelentette, hogy milyen pozíciót szeretne egy jövendőbeli radikális—haladó kormánykoalícióban. A Szerb Radikális Párt vezére ugyanis elképzelhetőnek tartja a Szerb Haladó Párt támogatását abban az esetben, ha a haladók felhagynának az EU-szimpatizáns politizálással, és kizárólag Oroszországot tartanák partnernek. Ebben az esetben Šešelj nemes egyszerűséggel pénzügyminiszter szeretne lenni. Mivel azonban addig is élnie kellene valamiből, várhatóan kártérítést kér a hágai jogi vagy inkább „színtársulattól”. Mint hangoztatta, tizennégymillió eurós kártérítéssel elégedett lenne.

Šešelj egyébként már tavaly is a jelenlegi szerb kormány megdöntéséről beszélt, amikor a súlyos egészségi állapota miatt hazaengedték Hágából. A haladók közül bizonyos magas rangú tisztviselők meg is jegyezték, hogy a döntés ellentétes Szerbia érdekeivel, és vélhetően az Egyesült Államok áll a háttérben. Šešeljt azonban nem különösebben érdekli, hogy ki áll vagy ki állt a háttérben, és jelenleg minden erejét a választási kampánynak szenteli, azaz parlamenti politizálásra készül. Az április 24-ei előre hozott parlamenti választáson a szavazatok 20-25 százalékát szeretné megszerezni. A közvélemény-kutatások alapján ez természetesen egy túlságosan is optimista cél, de ettől függetlenül a Szerb Radikális Párt átlépheti az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ez pedig éppen elegendő lesz ahhoz, hogy az egyébként is rendkívül problematikus szerb belpolitikai színtér ismét felbolyduljon, mint egy méhkas.

Az egyetlen olyan hely, ahol a volt Jugoszlávia még létezett

A hágai döntés természetesen nemcsak a jelenlegi szerb kormányfőnek okozhat gondokat, hanem újabb nemzetközi konfliktusokat is gerjeszthet. Tihomir Orešković horvát miniszterelnök az áldozatok arculcsapásának nevezte a felmentést. A horvát—szerb háborúban fogva tartott és eltűnt áldozatok egyesületének elnöke szintén kritizálta a döntést. „Ez az ítélet hihetetlen, az emberek ezek után megkérdezhetik, hogy létezik-e egyáltalán igazság” — vetette fel Ljiljana Alvir.

A hágai nemzetközi törvényszék egyébként megalakulása óta folyamatos össztűz alatt működött. De főként a rendkívül hosszú és rengeteg hibával járó Šešelj-ügy miatt bírálták a legtöbb esetben.
A törvényszék volt mellesleg az utóbbi években az egyetlen olyan hely, ahol a volt Jugoszlávia még létezett. A jogi intézmény működése azonban az utóbbi néhány évben igencsak bővelkedett meglepő fordulatokban. Egyre furcsább döntések születtek hibát hibára halmozó jogi folyamatok eredményeképpen. Mindez pedig egy cseppet sem járult hozzá a délszláv térség népei közötti megbékéléshez. Az is sokatmondó, hogy maga a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze is bírálta, sőt megkérdőjelezte a Vojislav Šešeljel kapcsolatos ítéletet. Serge Brammertz bejelentette, az ügyészség szeretné elemezni a bírói tanács munkáját, hogy kiderüljön, hibázott-e a testület. A főügyészen kívül az eljárást folytató bírák is egymást vádolták részrehajlással.

Egy biztos: ezt a bírósági ítéletet, ahogyan sok másikat sem, a hágai törvényszék nem fogja a kalapja mellé tűzni. 

Nyitókép: wikipedia

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..