Gyalázkákkal az erzsébetlaki ringó nádtengerben

Gyalázkákkal az erzsébetlaki ringó nádtengerben

Az időjárás szeszélye ellenére harmadik nekifutásra mégiscsak sikerült tető alá hozni a közép-bánsági Erzsébetlakon március 23-án az I. Nádvágó-világbajnokság elnevezésű rendezvényt.

A Törökbecséről, Törökfaluból, Nagyboldogasszonyfalváról, Muzslyáról és Erzsébetlakról érkezett tíz-egynéhány vajdasági csapat vett részt ebben a téli „aratóprogram”-ban, melynek megszervezését a helyi, azaz „blatósi” turisztikai egyesület szorgalmazta. A részletekről a szervezet elnökét, Pozsár Istvánt kérdeztük.

— A szándékunk az, hogy ne merüljön feledésbe a hagyományos nádvágás, azonkívül a nádnak mint természetes, egészséges anyagnak, környezetbarát és hőszigetelésre is használható terméknek a népszerűsítéséhez is hozzá szeretnénk járulni. Továbbá szorgalmazzuk, hogy nádvágóink tapasztalataik megvitatása végett eszmecserét folytassak egymással.

A rendezvénynek, melyet jelenlétével Goran Knežević mezőgazdasági miniszter, továbbá Miroslav Vasin tartományi kormányalelnök, gazdasági, munkaügyi és a nemek egyenjogúságával megbízott titkár is megtisztelt, közönségcsalogató célja is volt. Éppúgy, mint a nyári revüaratásokra, erre az aratásra is minden csapat magával vitte a saját hagyományos reggelijét, majd azt zsűri osztályozta eredetisége, külleme, feltálalása és díszítése alapján. A kétfős csapat mindegyikének tizenöt darab 100-105 cm körméretű nádkévét kellett levágnia, illetve halomba raknia meghatározatlan idő alatt. Az értékelést végző bizottság a kéve bőségét, szorosságát és tisztaságát, továbbá a halom kinézetét és a tarló tisztaságát is pontozta. A művelődési műsorral egybekötött eredményhirdetés helyszíne a falu Művelődési Otthona volt.

A bajnokoknak kijáró serleget az erzsébetlaki Hrubik Janko és Kurunci Márton vehette át, voltaképpen azonban minden versenyző kapott emléklapot. Közöttük a verseny legidősebb részvevője is. Az erzsébetlaki 77 éves Dvorszki Antal bácsi, aki idestova több mint fél évszázada forgatja a gyalázkának nevezett nádvágó eszközt. Egyébként a vizek ölelésében meghúzódó szerb, szlovák, magyar és bolgár etnikumú Erzsébetlak ezerháromszázhetvenhét lakosának jelentős hányada kapcsolatban áll a nádvágással, illetve a nádfeldolgozással. Amint azt a VRT helyszíni tudósítója is megjegyezte, sajnos egy ún. piacképes, azaz 105 cm körméretű nádkéve ára emberemlékezet óta csupán egy kenyér árának felel meg. Vagyis a nádvágásból még nem gazdagodott meg senki.

S hogy akkor mégis mi végre népszerűsíteni ezt a gyalogmunkát? Nos, erre a kérdésre mellékelt fotóink adjanak választ. Az esemény hangulatának és lényegének átérzéséhez igazi helyszínelésre is szükség van. Aki teheti, a következőt semmiképp se hagyja ki!

A fényképeket Pozsár Csilla bocsátotta lapunk rendelkezésére

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Gyalázkákkal az erzsébetlaki ringó nádtengerben
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2017.07.26.
  • LXXII. évfolyam 30. szám
Gyalázkákkal az erzsébetlaki ringó nádtengerben
Bánáti Újság
  • BORBÉLY Tivadar
  • 2013.09.18.
  • LXVIII. évfolyam 38. szám
Facebook

Támogatóink