Sokszor éppen a döntő pillanatokban feledkezünk meg arról, hogy a nemzet életét nem a virsli és vursli sörszagú ünnepei viszik előre, hanem a nemzeti közösség mindennapjait átszövő értékek összetartó megélése, együvé tartozásunk gyökereinek elevensége. Gödöllőn a júniusi rendezvények sora - polgármesterek világtalálkozója, a Magyar Szabadság Napja, Kárpát medencei magyarok máriabesnyői búcsúja, Teleki Pál emlékének tisztelete, az idén Wass Albert mellszobrának felavatása - példázza, ahol erről nem feledkeznek meg, ott a 2004. december 5-i népszavazás második Trianonként ható eredménye sem bírt éket verni a nemzettest egysége közé.
A Kárpát medence magyarságának második alkalommal megrendezett búcsúján az ünnepi szentmise után ültünk le Gödöllő polgármesterével, dr. GÉMESI Györggyel a kegytemplom előtt, hogy az összetartozásról, az ünnepek megtartó erejéről beszélgessünk.
- Viszonylag régóta dolgozunk azon, hogy minél több olyan rendezvénynek adjunk helyet, ami összeköt bennünket határon innen és határon túl. Először 1996-ban rendeztük meg a Magyar polgármesterek világtalálkozóját, amelyen több mint ezer polgármester volt jelen. Arról szólt ez a világtalálkozó, hogy szakmailag tudjunk egymásnak segítséget adni a munkánkhoz, másrészt meg tudjuk élni az összetartozás élményét és hogy minél jobban kibővítsük a testvér-települési kapcsolatrendszert. Végcélként fogalmazódott meg akkor, hogy a határon túli magyar települések mindegyikének legyen egy anyaországi testvértelepülése. Mára ezek a kapcsolatok bővültek, mint ahogy bővültek a rendezvények is, hiszen azóta a hatodik alkalommal találkoztak Gödöllőn a polgármesterek június 24-én. A világtalálkozót Sólyom László köztársasági elnök úr nyitotta meg.
Az összetartozás nagyon fontos dolog számunkra. A június 23-án felavatott Wass Albert-szobor is azt példázza, hogy az író hagyatéka, a magyarság fennmaradására, összefogására és megmaradására irányuló, általa megfogalmazott üzenetek számunkra legalább annyira fontosak, mint bárki másnak, és legalább annyira fontosak és aktuálisak napjainkban is. Ezért hoztuk létre és avattuk fel a Nemzeti együvé tartozás parkját is, ahol elhelyezésre került hatvannégy vármegye földje, amit az anyaországi és határon túli polgármesterek hoztak magukkal egy cserépben. Szándékunk, hogy a parkban minden magyar településről legyen egy cserép föld, így később lehetőség nyílik folyamatos zarándoklatra, ahol az odalátogató magyar az egykori Magyarország területeinek földjén érezheti magát.
* A 2004. decemberi szavazást megelőző ellenkampány a határon túliak anyagi előnyszerzését hangsúlyozta, amellyel az egypártrendszer hazug eszméit tovább éltető bal-liberális kormány elérhette, hogy a népszavazáson az egységes nemzetfelfogás látszólag felbomoljon. A polgármesterek világtalálkozóján mit kap Gödöllő, a város a határon túli polgármesterektől?
- Az ő példamutatásukkal egyrészt modellt tudnak nekünk arra adni, miként lehet magyarnak lenni jóval nehezebb körülmények között. Sajnos, az anyaországban egyre jobban felhígul ez a magyarságtudat, a nemzetben való gondolkodás. Másrészt pedig olyan javaslatokkal, gondolatokkal segítik mindennapi működésünket, ami éppen a nehéz helyzetükből adódik, hiszen nekik a nehézségek ellenére is működtetni kell az oktatást, kultúrát, a szociális egészségügyi szolgáltatásokat. Felhajtó erőt adhat ez a sokszor elkényelmesedett anyaországi gondolkodásmódban. Elsősorban mégis a magyarság gyökereihez való kötődésük, a nemzeti értékeink ápolásában példamutatóak. Jelenlétük tehát elengedhetetlen, mert fennmaradásunk egyik nagy záloga lehet a sok-sok érték és erő kisugárzása.
* A Magyar Szabadság Napját is most tartották.
- Tizenhatodik alkalommal emlékezünk meg arról, hogy Magyarország területét 1991. június 19-én elhagyta az utolsó szovjet katona. Az év június 30-án ünnepeltük először, hogy területünkön nincsenek megszálló csapatok. Azóta minden év június utolsó hétvégéjének szombatján emlékezünk arra, hogy Magyarország szabad, független állam. Ezt a napot mindig a magyar kultúra értékeinek bemutatásával ünnepeljük. A jelszavak, transzparensek és virsli helyett az értékek, a magyar történelem szabadságharcainak felidézése adja az ünnep fővonalát, fővázát.
* Az ünnep alkalmával díjátadásra is sor került.
- Most már hatodik alkalommal adjuk át a Magyar szabadságért díjat. Olyan személyiségek kaphatják meg ezt, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez. A hat éve alapított elismerést eddig Nemeskürty István író, Csoóri Sándor író, továbbá Csíkszereda polgármestere, Csedő Csaba, Antall Józsefné, Makovecz Imre, valamint Duray Miklós kapta meg, ebben az esztendőben pedig Pozsgay Imre.
* Az anyaországi, de a határon túli magyar értelmiségiek részéről is sokszor hallani nemzeti és keresztény értékeket elmarasztaló véleményeket.
- Azok részéről hangzanak el ilyen vélemények, akik már nem igazán kötődnek a magyar nemzethez. Ez egy felpuhítási folyamat eredménye. 1945, a morális válság eredménye. Az utánunk jövő nemzedékek érdekében fontos küzdenünk az értékek megőrzéséért. Felelősségünk és kötelességünk ezek hangsúlyozása, akárcsak a példamutatás is a mindennapi életben.
* Ehhez kötődik a mai búcsú is?
- Igen, ehhez kötődik a most már második alkalommal megrendezett Kárpát medencei zarándoklat. Bízom abban, hogy előbb-utóbb ez is egy nagy megmozdulás lesz. Lehetőség a töltekezésre.
* Az elmúlt hetekben kilépett az MDF-ből. A több mint másfél évtizedes tagság után mi kényszerítette erre a döntésre?
- Valóban hosszú éveket töltöttem a pártban. Tizenhét év után léptem ki, pontosabban a Magyar Demokrata Fórum lépett ki belőlem. A párt ugyanis általában csak egy formalitás, amelyben addig nincs helyem, amíg nem követi az alapító által előrevetített eszméket és programot, és egészen másról beszél.