Itt a nyár, a hőség, ami mindenkiben fölébreszti a pancsolni, szórakozni vágyó kisgyermeket: a kék tenger hullámainak simogatására, a hűvösen sóhajtó hegyek ölelésére vágyunk. Elutazni távoli vidékre, itt hagyni a mindennapok szürke porát... De miből és mennyiért?
Az utazási irodák kínálata most, a gazdasági válság idején is igen bőséges. Mindenki kiválaszthatja a számára és szerettei számára legalkalmasabb, legtöbbet ígérő nyaralást, netalán egzotikus utazást, felfrissülést hozó üdülést. Az árak - legalábbis a tavalyi kínálathoz képest - nem sokat változtak, sőt némely utazási irodák az idén olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat, mint tavaly ilyenkor. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az embereknek kevés a pénzük, egyre kevesebben tehetik meg, hogy a nyár néhány napját a tengerparton vagy valamely egzotikus, távoli országban töltsék.
Futja-e nyaralásra? - kérdeztük a héten olvasóinktól.
Balla Imelda temerini egyetemi hallgató:
- Alig-alig, de futja. A szüleim fedezik a nyaralásom költségeit, de ők már sajnos nem jutnak el a tengerpartra. Két barátnőmmel utazunk Görögországba július közepén, és habár sok pénzbe kerül, a szüleim azt mondták, menjek és érezzem jól magam. Tudom, hogy nem könnyű kiszorítaniuk ezt az összeget, de azzal is tisztában vagyok, hogy így szeretnék elérni, hogy kipihenjem magam. Sokat tanulok, idejében be szeretném fejezni az egyetemet, és mivel az állami költségvetés terhén tanulok, a szüleim legalább a nyaralástól nem akarnak megfosztani. Mondtam nekik, hogy az idén menjenek el inkább ők ketten nyaralni, de hallani sem akartak róla. Majd egyszer, ha jól fizető állásom lesz, meghálálom a jóságukat, és én fizetem be őket minden évben egy tengerparti nyaralásra.
Csécsei Anna szabadkai nyugdíjas:
- A tizennégyezer dináros nyugdíjamból nem futná, mivel azonban tagja vagyok a szabadkai nyugdíjasok egyesületének, és mivel volt egy szívműtétem, most ingyen üdülhetek tíz napig valamelyik szerbiai üdülőhelyen. Még nem tudom, hol, de majd tudatják velem, ha közeleg az utazás időpontja. Egyelőre az biztos, hogy a szakorvosokból álló bizottság jóváhagyta az üdültetésemet, így a nyár folyamán valamikor elutazhatok, és kipihenhetem magam. Valamikor régen, míg élt a férjem, minden évben nyaraltunk valahol. å a Zorkában dolgozott, a vállalatnak Horvátországban, Krk szigetén volt nyaralója, ahol a munkásokat és hozzátartozóikat jelképes összegért üdültette. Hát, annak a szép világnak is vége van már. Most örülök, ha a nyugdíjamból meg tudok élni. Ha nem segítenének az unokák meg a lányomék, nem tudom, mi lenne velem. Még szerencse, hogy sikerült egy kis pénzt félretennem az üdülésre, így talán nem kell nélkülöznöm a tíz nap alatt. Szerényen, de elleszek valahogy. A legfontosabb, hogy elutazhatok és kipihenhetem magam. Sok beteg nyugdíjasnak még ez sem adatik meg...
Kerekes Antal adai munkanélküli:
- A megélhetésre is alig futja, nemhogy a nyaralásra. Azt sem tudom, melyik tartozásomat törlesszem előbb és miből. Önhibámon kívül maradtam munka nélkül három évvel ezelőtt, azóta még csak nem is gondolunk nyaralásra. Alkalmi munkákból tartom el a családomat, iskoláztatom a gyerekeimet. Szerettem volna elküldeni a két kislányomat az iskolán keresztül valamilyen táborba, de azt mondták, jelenleg nincs rá lehetőség, hogy ingyen vehessenek részt a táborban. Valamennyit fizetnem kellett volna, de sajnos, nem futotta rá. Itthon maradunk, mint jó néhány éve már, végigdolgozzuk a nyarat, amíg mások üdülnek. Sajnos, számunkra ezt jelenti a nyár. A gyerekek szüneten vannak, így legalább ők pihennek, szórakoznak, játszadoznak az elkövetkező két hónapban. Mi a feleségemmel pedig igyekszünk előteremteni a betevő falatra valót.
Vojnics Anasztázia szabadkai kereskedő:
- A gyerekek nyaralására futja, a miénkre, felnőttekére már nem. De dönteni kellett: vagy ők mennek el a tengerre a nagyszülőkkel, vagy egyikünk sem. A férjem szülei ugyanis előálltak azzal az ötlettel, hogy ők szívesen elvinnék az unokáikat nyaralni, persze nem tudják mindhármuk költségeit fedezni. Kiszámoltuk, mennyit kellene elkülönítenünk ahhoz, hogy a gyerekek a nagyszülőkkel együtt tíz napot töltsenek el a montenegrói tengerparton és úgy döntöttünk, ennyit még kiszorítunk valahogy. Augusztusban utaznak szervezetten, autóbusszal, és nagyon remélem, hogy jól sikerül a nyaralásuk. Megérdemlik, mert sokat és jól tanulnak, a nagyszülőknek pedig külön köszönet jár, amiért magukra vállalták az unokák felügyeletét. S remélem, hogy jövőre mindannyian együtt mehetünk el nyaralni.
Perić Szalai Erika újvidéki jogász:
- Mint minden évben, az idén is futja nyaralásra. Ettől nem tekintünk el, hiszen egész évben dolgozunk, rohanunk, így legalább nyaranta megengedhetünk magunknak egy kis pihenést. Az idén Egyiptomban nyaralunk, tavaly Tunéziában voltunk két hétig. Megnéztünk mindent, amit érdemes, jól kipihentük magunkat, és már alig várom, hogy az idén is elutazzunk. Ilyenkor csak egymásra figyelünk, sokat beszélgetünk, közelebb kerülünk egymáshoz. A nagyfiam már tizenhat éves, azt mondta, lehet, hogy jövőre már nem velünk nyaral, hanem a barátaival. Én ezt megértem, és örülök neki, hogy némiképp el szeretne szakadni tőlünk. Ez az élet rendje, ezt senkinek sem szabad megakadályoznia. A kisebbik fiunk még csak nyolcéves, ő még élvezi a társaságunkat, s remélem, néhány évig még velünk tart majd. Úgy tervezzük, hogy jövőre Törökországban nyaralunk, mert azt hallottuk, hogy ott is nagyon szép...