Reök Iván magasan képzett szegedi vízügyi mérnök volt, királyi főmérnök, Csongrád megye tápéi kerületének országgyűlési képviselője, a szegedi Reök-palota építtetője, tulajdonosa. Az egykori birtoka egyik szegletében található sírjánál tartott megemlékezésen Gutási Ákos katolikus plébános és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes ökumenikus szertartás keretében felszentelte az egykori Láda-tó felé néző síremlékét, majd Horgos Helyi Közösségének képviselői és Reök Iván családtagjai helyezték el az emlékezés virágait.

A Ráök-villa

A megemlékezés a közeli Reök-villában folytatódott, melyet a II. világháború után államosítottak, a privatizáció során pedig olasz tulajdonba került. A villa nagytermében dr. Reök György, az egyik dédunoka emlékezett Reök Ivánra.

— Amikor 2012-ben az akkor százéves édesapámmal itt jártam, a sír meglehetősen rossz állapotban volt. Hála a horgosi embereknek, a helyi közösségnek és Csongrád—Csanád vármegye segítségének a sír gyönyörűen megújult. Reök Iván a Horgos Kamarás részén vásárolt 624 kataszteri hold földterületen majorságot létesített, ahol gyümölcs- és szőlőtermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozott, munkalehetőséget teremtve a környékbeli embereknek. A Tisza mentén védőgátakat emeltetett, az ártéri Láda-tavat lecsapoltatta, réteket, termőföldeket létesített. Mecénása volt a helyi magyar művelődési körnek és támogatója a szegény sorsú népnek. Az 1920. évi trianoni végzéssel Horgost elcsatolták Magyarországtól, és az új országhatár a Reök család szegedi palotája és horgosi birtoka közé került. Ebben a szorult helyzetben úgy döntött, nem hagyja veszni a birtokot, és Horgoson marad. A csapás következtében életereje megroppant, és hatvannyolc évesen Horgoson hunyt el, 1923. február 7-én. Utolsó kívánságát teljesítve nem Szegeden, a Reök-sírboltban, hanem itt, a horgosi birtokán temették el. Halála után legkisebb gyermeke, Andor továbbfejlesztette a birtokot, és mintagazdaságot hozott létre. A fejlődést a II. világháború szakította félbe. Andort, aki a magyar időkben szabadkai főispán volt, 1944-ben, a Vörös Hadsereg megérkezésekor Tito kommunistái tőrbe csalták, és ismeretlen körülmények között megölték. Ma sem tudjuk, hol nyugszik. A szerb kommunista államhatalom a birtokot a Reök családtól elkobozta. A leszármazottak sajnos nem voltak abban a helyzetben, hogy visszaszerezzék, hiszen a háború után maguk is üldözötté váltak, és közülük többen is nyugatra vándoroltak. Megható érzés újra a villában lenni, ahol dédszüleim éltek. A fiam már járt itt, a lányomat is szeretném elhozni, és a többi leszármazottat is arra biztatom, látogasson el Horgosra, tekintse meg családja egykori birtokát és Reök Iván felújított sírját — emlékezett vissza Reök György, majd Gonclik György 1848-as dalokat, horgosi népdalokat és Petőfi-verseket énekelt.

Koszorúzás Reök Iván felújított síremlékénél

A program következő része a Kossuth Lajos utcában levő Kossuth-emléktáblánál folyt, melyet 2004. március 15-én lepleztek le. Ez a világ első Kossuth utcája, hiteles dokumentummal igazolható ugyanis, hogy 1894-ben, tizenegy nappal Kossuth halála után kapta a nevét. Az emléktábla előtt a helybeli Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa a magyar himnusz eléneklése után Kossuth-nótákat adott elő, majd Danyi Bernadett történésznek a település alapításával kapcsolatos, valamint a polgári forradalomról és szabadságharcról szóló visszaemlékezését Bíró Fanni olvasta fel.

Megemlékezés a Kossuth-emléktáblánál

A koszorúk elhelyezése után a megemlékezők a Havas Boldogasszony-plébániatemplomba vonultak, melyben Gonclik Ákos tartotta meg történelmi visszatekintését. A XVIII. század második felében a szegedi Kárász család kapta meg a horgosi földeket, azzal a feltétellel, hogy nemcsak műveli őket, hanem állandó települést is alapít. Így született meg a mai Horgos alapja, megépült a templom és a kastély, utóbbi a Kárász család birtokának központja volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő személyisége a horgosi Kárász Benjamin volt. Ebben a tényben összefonódik a nemzet és a falu történelme. A kegyelet koszorúit Horgos Helyi Közössége, Magyarország Kormánya, a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarkanizsa Önkormányzata, a Vajdasági Magyar Szövetség községi és horgosi helyi szervezete, valamint Magyarkanizsa Helyi Közössége képviselői helyezték el mindkét helyszínen, a Kossuth-emléktáblánál és a Kárász család sírboltjánál is.

Emlékezés a Kárász család sírboltjánál

A művelődési ház előcsarnokában fényképkiállítás nyílt a Reök család életéről. A megemlékezés záróakkordjaként ünnepi műsor következett, melyen Sors Róbert, Horgos Helyi Közössége Tanácsának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd a megjelentek egyperces néma csenddel emlékeztek a helyi közösség közelmúltban elhunyt tanácselnökére, Tóth Zoltánra. A Bartók Béla MME Ledobjuk láncainkat címmel alkalmi műsort adott elő, melyben az egyesület ifjúsági táncegyüttese, az Aprócskák és a Cibere néptánccsoport, valamint Bagi Valentina Aranypáva-díjas népdalénekes lépett közönség elé.

Részlet az ünnepi műsorból (MUSOR) A szerző felvétele