Az iskolán kívüli oktatást magánházakban szervezik meg

Megmaradásért fohászkodó magyar közösség a Csángóföldön
A moldvai magyarság - bár voltaképpen sohasem volt magyar tanítója és papja - megőrizte nyelvét és csodálatos kultúráját mind a mai napig. A Kárpátoktól keletre élő magyar népcsoport Trianon előtt az egyetlen magyar népcsoport volt az akkori határon túl????. Ma kétszeresen is kisebbségbe szorulva készül feladni gyökereit; ebben az egyre inkább kinyíló világban az asszimilációja elkerülhetetlennek látszik. A mintegy 300 ezer római katolikus vallású, feltehetőleg magyar eredetű közösségből ma alig 60 ezer ember beszéli a magyar nyelvet, közülük több mint kilencezer iskoláskorú gyermek. A 45-50 moldvai csángó magyar lakta település közül mostanra mindössze tizenháromban folyik magyar nyelvű oktatás. Az iskoláskorúaknak tehát csupán tíz százalékát tudják hivatalos keretek között magyar nyelven oktatni. Emellett magánházakban szervezték meg az iskolán kívüli oktatást. A cél azonban olyan iskolák létrehozása, amelyekben kollégiumi elhelyezése és étkeztetése is lehetővé válna a több mint 40 moldvai csángó faluból érkező tanítványoknak.
- A csángó gyermekek szervezett magyar nyelvű oktatása 1990-ben kezdődött el Csíkszeredában. A cél az volt, hogy kineveljenek egy csángó magyar értelmiséget, mivelhogy az teljességgel hiányzott a tiszta román nyelvű közösségben. Legelőször 33 felső tagozatos diák és 28 nyolcadik osztályos diák kezdte meg tanulmányait a Székelyföldön. A helyzet mindenki számára szokatlan, és néha kezelhetetlen volt, hiszen a magyar iskolában tanuló, már magyarul jól beszélő gyerekeknek - sőt a tanároknak is - sokszor elveszett a türelmük a nyelvvel még csak ismerkedő gyerekekkel szemben. Mindenki érezte azonban, hogy a gyerekeknek ,,anyjuk helyett anyjukra, apjuk helyett apjukra" van szükségük az idegen, és számukra sokszor rémisztően rideg városban - mutatta be a csángók magyar nyelvű székelyföldi oktatásának kezdeti erőfeszítéseit BORBÁTH Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Iskola nyugdíjas igazgatónője A csángók magyar nyelvű oktatási esélyei címen Tusnádfürdőn megrendezett előadáson. Mint mondta, a kezdeményezők hamar rájöttek, hogy a gyerekeknek nem tesz jót, ha kiszakítják őket a megszokott környezetükből. Megaláztatások sorát kellett és kell nekik nap mint nap megélniük. Nagyon gyors szemléletváltásra van szükség. Ne azzá legyen a csángó közösség, amivé mi szeretnénk, hanem önmaga legyen! Tehát ne kívülállók mondják meg, mi tesz jót a csángómagyaroknak.
- Csángóföldön a magyar nyelv oktatása kezdetben a hivatalos tanítási órák után folytatódott, de ez sok problémát idézett elő, a hatóságok meg az egyház rosszallását váltotta ki. Gondot okozott az is, hogy a szülőket nagyon nehéz volt az ügynek meggyőzni, hiszen féltek a hatalom megtorlásától. A helyi román nyelvű plébánosok még ministrálni sem engedték többé azokat a gyerekeket, akik részt vettek a csíksomlyói búcsún - vázolta a helyzetet a Moldvában magyar nyelvet tanító HEGYELI Attila. Mint mondta, jelenleg 12 településen az iskolában tanulják, kérésre, fakultatív úton a magyar nyelvet. Heti 3 tanórában 26 magyar pedagógus végzi a munkát a moldvai falvakban, közülük 12 az állami oktatásban. A települések mindegyikében azonban iskolán kívüli foglalkozásokat is szerveznek. A pedagógusok kétharmada Erdélyből érkezett, a többi Moldvába hazatért csángó pedagógus. A moldvai csángó közösség nehezen tud a Kárpát-medencei magyarság segítőkészsége nélkül saját érdekébe eljárni. Nekik elsősorban nem néprajzkutatókra, róluk szóló könyvekre van szükség, hanem az érdekükben cselekedni tudó és akaró emberekre.
RÓKA Szilvia, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy minél többet akarnak, annál nagyobb akadályokba ütköznek. Éppen ezért az iskoláztatás ügyét nem szabad kísérletezésként felfogni! Moldvában kell kialakítani a magyar oktatási hálózatot. Bákó megyében a civil szervezetek nehéz helyzetbe kerülnek az egyház erkölcsi támogatása nélkül. A velük való kapcsolatok ápolása tehát nélkülözhetetlen. Éppen ezért számít előrelépésnek, hogy a csángókonferencián a csángó püspök személyes részvétele az ügy mellett való kiállást jelentette.
- Fontos a szolidaritás - hangsúlyozta BÖJTE Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinben tervezett magyar középiskolát finanszírozó alapítvány vezetője. Mint mondta, fényre hajlik az ember, ezért csak szolidaritásvállalással lehet sikerre vinni a csángó oktatás ügyét. Merjük kinyújtani a kezünket. Fizessünk meg december 5-éért, hiszen a leendő iskola építése is ennek a sikertelen népszavazásnak a következménye. Elmondta: a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által megálmodott moldvai magyar iskolaközpont alapkövét számos magas rangú tisztségviselő jelenlétében helyezték el és szentelték meg május 15-én Rekecsinben. Ha minden jól alakul, akkor 2006 tavaszán megindulhat a Regina Pacis - Béke Királynője magyar iskolaközpont építése.