Jártuk, róttuk az Országos Kéktúra ösvényeit mit sem sejtve afelől, hogy az imént már megadott koordinátáktól tovább menve, a Fátum előhírnökével is összefutunk azon a délutánon. A Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés felé félúton.

Na, szóval... ezúttal is találtunk egy táblát. Rajta a legfontosabb tudnivalókkal. Mindenekelőtt magáról a helyről és a beruházóról.

Magyarország várományos Történelmi Emlékhelyére, az 1098. évben alapított, francia eredetű ciszterci apátság helyszínére, Bélapátfalvára érkeztünk. Dátumra pontosan 2022. július 22-én.

      „A középkorban húsz ilyen apátsági templom és mellérendelt monostor állt a Magyar Királyság területén, azonban ez az egyetlen maradt meg eredeti formájában a több évszázados történelmi viharokban. Éppen ezért becses nemzeti és történelmi emlékhelyünk, egyben rangos (kiemelt) zarándokhelyünk. A ciszterci rend bölcsője a burgundiai Dijontól délre található Citeaux, melynek latin neve: Cistercium. Épp innen ered a rend neve: ciszterciek. Szent Róbert 1098-ban ott alapította az első monostort. Egyetlen cél vezérelte az alapítót: az ősi Szent Benedek rendjének reformja. Az első magyar apátság 1142-ben épült Bátaszéken. A Bélháromkúti 1232. május 16-tól áll itt, mint családi monostor, ami a királyi alapítású cisztercieknél nem gyakori. A kun főúr, Bél-nemzetségéből származó II. Kilit (Cletus), már mint egri püspök hozta létre és szentelte fel az apátságot” — volt olvasható az előttünk felbukkanó hirdetményen. Természetesen a mögüle kiemelkedő templom leírása is ott vala.

      „Háromhajós, négy térszakaszos hosszházból és erősen kiszögellő keresztházból áll — latin keresztformát alkotva, melynek keleti oldalából egy-egy négyzetes kápolna, közepére pedig a valamivel mélyebb és szintén négyszögletes szentély nyílik. A magyar ciszterci templomok nyugati oromzatán és a keletelt szentély felett az Apostoli kettős kereszt ékeskedik. A magyar királyok koronázásakor ilyen keresztet vitt a püspök a király előtt, utalva arra a megannyi kiváltságra, amellyel a pápák Szent Istvánt és utódait elhalmozták. Egyes feltételezések szerint a magyar címerbe is így került bele, és ezért hívják magyar keresztnek is.

A kettős kereszt egyben érsekek, pátriárkák címerjele is. A nyeregtető háromszög alakú oromzatába vágott nyílás mögött helyezkedik el a harang, ugyanis a ciszterciek nem építettek tornyot. Alatta található a rózsaablak, amely már a gótikus stílus díszítő eleme. Hat halhólyag motívum formázza a szerkezetet, amely Krisztusra utaló szimbólum.”