Fejlődési lehetőség a civil szervezetek számára

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Fejlődési lehetőség a civil szervezetek számára

* Milyen előzményekkel vágott neki a Magyar Nemzeti Tanács és a Civil Konzultatív Testület az új civil tervezet kidolgozásának?- Az elmúlt húsz esztendőben a délvidéki magyar civil szervezetek vonatkozásában sajnos nem alakult ki egy közös stratégia. Ezért mindenképpen fontos és hiánypótló a Magyar...

* Milyen előzményekkel vágott neki a Magyar Nemzeti Tanács és a Civil Konzultatív Testület az új civil tervezet kidolgozásának?
- Az elmúlt húsz esztendőben a délvidéki magyar civil szervezetek vonatkozásában sajnos nem alakult ki egy közös stratégia. Ezért mindenképpen fontos és hiánypótló a Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott civil tervezet. A létrejött stratégiával elsősorban az a célunk, hogy kellőképpen koordináljuk azt az ötszáz civil szervezetet, amelyek a délvidéki civil szférát megtestesítik. Csaknem húszezer emberről van szó, habár igaz, hogy mindenkit nem tudtunk elérni, vagy bevonni a tervezet kidolgozásában, egyszerűen azért, mert nem töltötték ki a kérdőíveinket. De az általunk megtartott fórumokon, illetve közvitákon szerencsére a szervezetek jelentős része képviseltette magát és egyetértett azokkal a szempontokkal, amelyeket leírtunk a civil stratégiában. Ezeken a közvitákon pontos képet kaptunk a civil szervezetek jelenlegi helyzetéről is. Összegezve: nagyon rossz anyagi és infrastrukturális helyzetben van a Délvidéken a civil szféra. Csaknem teljes mértékben önkéntes munkában dolgozik, és többnyire elavult eszközökkel. Habár az eszköztárukat fejlesztettük az elmúlt évek során, még mindig nem tekinthetők modernnek. Mindezekre a problémákra választ próbálunk adni az általunk kidolgozott stratégiában. Mégpedig oly módon, hogy nem kívánjuk ágazati kérdésekre lebontani a tervezetet, azaz egy-egy szervezet specifikus problémáival nem foglalkozunk, hanem olyan strukturális szempontokat helyezünk előtérbe, amelyek minden szervezetre (kisebbekre, nagyobbakra) egyaránt vonatkoznak.
* Melyek ezek a strukturális szempontok, illetve szerkezeti elemek? Milyen fontosabb területekre terjed ki az új civil stratégia?
- Nyolc, úgynevezett beavatkozási területet határoztunk meg. A legkiemelkedőbb, illetve legfontosabb terület az intézményfejlesztés, ennek keretében pedig a civil központok alakítása. Szeretnénk minél több ilyen központot létrehozni, illetve legalább hetet-nyolcat. Ezáltal a Délvidék minden régiójában létrejönne egy központ. Öt központot a szórványba tervezünk. Mivel a szórványban vannak a legnagyobb gondok. Elöregedett a civil szervezetek vezetői rétege, kevés a fiatal aktivista, és nagyon kevés a szervezet. Ezért fontos az intézményfejlesztési terveink által segíteni ezeket régiókat. Az ernyőszervezetek létrehozása is előrelépést jelentene, mivel az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ahol jelen vannak az ernyőszervezetek, ott összességében az adott régió szervezettebb és erősebb. Egy kommunikációs hálót is próbálunk kialakítani, megkönnyítve ezáltal az együttműködést a különféle szervezetek között. Mivel a második beavatkozási terület a kapcsolatokról, hálózatokról, azaz az együttműködésről szól, az említett kommunikációs háló nagyban segítené a stratégia ezen területét is. Javítanunk kell ugyanis a kapcsolatrendszereinken. A szerbiai, illetve európai civil szervezetek vonatkozásában nagy a lemaradásunk, azaz kevésbé állunk kapcsolatban velük. Az állami intézményekkel és önkormányzatokkal szintén erőteljesebben kellene kapcsolatot tartaniuk a civil szervezeteknek. A vállalkozókkal pedig az önkéntesség területén lehetne együttműködni, különféle közös akciókkal. A harmadik beavatkozási terület a továbbképzés, azaz felkészültebbé kell tenni a civil szervezetek képviselőit, mivel mindenki többnyire autodidakta módon sajátította el tudását, szerezte a tapasztalatait. A negyedik terület a civil jelenlét erősítése a médiában. Ez azért fontos, mert egyes régiók nincsenek kellően jelen a médiumokban. Nincsenek tudósítók, nincs kellő tájékoztatás. Az ötödik terület a jogszabályok megtervezése, mégpedig olyan jogszabályoké, amelyek a civil szervezeteket érintik és elősegítik a fejlődésüket. A további beavatkozási területek pedig egyéb jogi, illetve közigazgatási szempontokat foglalnak magukban. Például az állami feladatokban való részvételt, az európai uniós csatlakozás elősegítését és az egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozását. Végezetül kiemelném, hogy minden civil szervezet önkéntesen részese a civil stratégiának. Mi semmiképpen nem egy felülről irányított rendszert szeretnénk létrehozni. Csupán segítséget és lehetőséget próbálunk nyújtani a délvidéki civil szervezeteknek a sikeres működésükhöz.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink