Budapest /M2-es metró/ — 2023. szeptember 23.

Budapestre 1873-ban érkezett, ahol az állampolgársági jogok megszerzése, illetve az előző főkertész nyugdíjba vonulása után (1892-ben) főkertésszé léptették elő. Többszörösen igazoltan, hiszen a neves és jómódú kertészcsalád sarja mindezek előtt már számos nyugat-európai nagyvárosban megfordult és bizonyított. Veleszületett kertészi tehetségét, tanulási készségét egyaránt.

„A nagyvárossá alakuló Budapest főkertészének munkássága alatt a parkok új életre keltek. A korábban csak sétákra használt kertek helyett a fővárosi zöld területeket egyre többen kezdték szórakozásra, pihenésre is használni, így az újonnan fellépő igényeket is kiszolgálva parkokká alakította a Duna-parti fasorokat kísérő tereket” — olvashattuk a róla szóló méltatást nemrégiben. Helyszínileg a budapesti kettes („piros”) metróvonal egyik kocsijában. Alkalmasint a mögöttünk hagyott 2023. esztendőben, midőn a főváros megannyi pontján ún. hiánypótló bejegyzéseket találhattunk a 150. születésnapját ünneplő metropolisz múltjából. 

„[Ilsemann] legjelentősebb munkája a parlagon heverő Népliget kialakítása, valamint a Városliget korszerű átalakítása volt. Utóbbi a millenniumi kiállítást követően ismételten átalakult: rengeteg fa, cserje, új virágágyás telepítésére került sor, melynek köszönhetően a Liget kellemes, korszerű parkká alakult. A saját kézjegyével ellátott tervrajzok alapján elmondható, hogy Budapest mai zöldterületeinek nagy része az ő főkertészségének érdemeként keletkezett, ha nem is mindig az ő tervező munkája nyomán.”

Feljegyeztetett a többi közt az is, miszerint főkertészetének idején a város pesti oldalán az akácfák, a budain pedig a vadgesztenyék domináltak, egyszersmind a Duna-hidak hídfőinek folyamatos parkosítására is volt gondja. Ilsemannt a virágszőnyegek specialistájának tartották: a növények eltérő jellegzetességeivel kialakított virágágyásaival nemzetközi hírnevet szerzett. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Ilsemann Keresztély 1912. június 4-én hunyt el Budapesten. Nevét a Népligetben egy sétány, hajdani kertészeti kompozícióinak fénybe írt lenyomatát pedig a századfordulón készült képeslapok őrzik.