Európa mint esőerdő?

Európa mint esőerdő?

A politika és a gazdaság szorosan összefügg. A politikai folyamatok döntő hatással vannak a gazdaság történéseire, és általában jelentősen torzítják a piaci törvényeket.

Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, illetve a Pristina és Belgrád közötti vámháború a politika gazdasági eszközökkel való folytatásának tekinthető. De még a várhatóan jelentős átalakulás előtt álló Európai Unió elődjét is azzal a nem titkolt céllal hozták létre, hogy ha a nemzetállamok gazdaságilag erősen kötődnek egymáshoz, akkor kisebb az esélye az akár fegyveres konfliktusokká is fokozódó torzsalkodásnak.

A gazdasági és a politikai folyamatokat nehéz megérteni. Általában nem elég csak a felszínt vizsgálni, mert a legtöbbször a mélyben is fortyog valami. Tisztán politikai vagy tisztán gazdasági szemszögből pedig általában csak bizonyos szegmenseket láthatunk, de mindent biztosan nem. Ezért fontos az úgynevezett multidiszciplináris megközelítés.

Ez az újabb korban divatossá váló irányzat más tudományágak tapasztalatait és eredményeit próbálja ötvözni a közgazdaságtannal. A közgazdaságtudomány és a matematika párosítása például rengeteg gond megoldását hozta el már évtizedekkel ezelőtt is. Az értéktörvény-elmélettől a statisztikai gazdaságkutató módszerekig sok minden a matematika és a közgazdaságtan „keresztezéséből” jött létre.

A közgazdaságtan alapjainak megértéséhez logikára és intuícióra van szükség, valamint a tények széles körű ismeretére. Ráadásul ezek többsége — természettudományos értelemben véve — nem számít egzakt ténynek. Pedig lehet, hogy a jövőben éppen a kvantummechanika felismerései segítenek majd megtalálni az eredményes gazdasági megoldásokat. 

Az orvostudomány és a közgazdaságtan szintén viszonylag könnyen összekapcsolható. A járványok kialakulásának és terjedésének analógiájával a bankok sorozatos bedőlését lehet egy nézőpontból megmagyarázni. Egyébként az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már sikeresen próbálkozott a villamossági és a pénzügyi rendszer közötti analógiák felismerésével. A legígéretesebbnek azonban a gazdasági és a biológiai rendszerek közötti hasonlóság vizsgálata tűnik.

Érdekes, egyúttal újszerű próbálkozás volt, amikor 2009-ben a Bank of England vezetőinek kezdeményezésére egy konferencia keretében zoológusok és bankárok találkoztak, hogy megismerjék egymás módszereit, felhasználják egymás megközelítési módjait. A zoológusok szerint például nagyon hasznos felismerésekhez vezethetne, ha a közgazdászok ökoszisztéma-analógiákat alkalmaznának bizonyos jelenségek vizsgálatakor. A bankok és más gazdasági szubjektumok működését lehet ilyen analógiák alapján vizsgálni, illetve ezek egymáshoz és a környezetükhöz kialakított viszonya, viselkedése is modellezhető ily módon. A másik ilyen „hibrid” vizsgálódási módszer szerint a halpopulációk számbeli alakulásának modellezése is jó analógiának bizonyult a bankok és a pénzintézetek vizsgálatakor.

Ha Európát megpróbáljuk elvonatkoztatott zoológiai módszerekkel analizálni, akkor nagyon érdekes párhuzamokat vonhatunk! Átalakuló „élőhelyekről”, kihaló és „jövevényfajokról”, elsivatagosodó és olyan területekről beszélhetünk, mint amilyenek a természetben az esőerdők. Persze mindez csupán képletes megfogalmazás. Tény viszont, hogy egy környezet mindig meghatározza, hogy az ott élő fajok hogyan változnak. Azt azonban nehéz megítélni, hogy mindebből mi az, ami természetes folyamatnak tekinthető, és milyen módon érdemes tudatos emberi tevékenységgel beavatkozni.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Európa mint esőerdő?
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.12.13.
  • LXXIV. évfolyam 49. szám
Európa mint esőerdő?
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.12.03.
  • LXXIV. évfolyam 48. szám
Facebook

Támogatóink