Professzionális kántorképzés a VajdaságbanNovember 8-án, csütörtökön a tartományi oktatási titkárságon elfogadták és aláírták azt a kezdeményezést és a hozzá csatolt tantervjavaslatot, amelynek célja, hogy Szerbiában a zeneművészeti szakközépiskolákban legyen egyházzenei oktatás. Amint a középfokú z...
November 8-án, csütörtökön a tartományi oktatási titkárságon elfogadták és aláírták azt a kezdeményezést és a hozzá csatolt tantervjavaslatot, amelynek célja, hogy Szerbiában a zeneművészeti szakközépiskolákban legyen egyházzenei oktatás. Amint a középfokú zeneiskolákban van elméleti, zongora-, hegedű- vagy más hangszerszak, úgy legyen egyházzenei szak is ebben a képzési rendszerben. Ennek pontos tanmenetét - 4 évre lebontva, részletesen kidolgozva - a titkárságon többszöri egyeztetés után elfogadták, és várhatóan a 2008/2009-es tanévben már megnyílik az új szak az állami költségvetés által működtetett zenedékben. Mivelhogy ez a szak katolikus és protestáns egyházzenei képzést jelent, így ennek az újdonságnak elsősorban a Vajdaságban lesz jelentősége. Terveink szerint Szabadkán indul majd a Zeneiskolában 2008 őszén. Szaktanárok vannak, és a feltételek is biztosítva látszanak az új szak létrehozásához. Elképzelhető, hogy esetleg még egy vajdasági városban indítani fogunk egyházzenei szakot, de ezzel kapcsolatban biztos megállapodások még nem születtek.
Szerbiában sosem volt iskolai szintű, professzionális egyházzenei képzés. Intenzív kántorképzés akadt, de egy komplex, érettségi szakdiplomát nyújtó középiskolai szintet jelentő oktatás soha. Nagy újdonság tehát, hogy aki a nyolcadik osztály befejezése után középiskolába szeretne iratkozni, az 2008 őszétől beiratkozhat egyházzenére is. A felvételi - mint a zeneiskolák más szakai esetében - zeneelméletből és solfeggióból lesz. Újdonság, hogy nem föltétel az alsófokú zeneiskolai végzettség: nem kell elvégezni hivatalosan az alsó fokú zeneiskolát, elég, ha valaki magánúton tudott felkészülni. Jelentkezhet, aki tehetséges, de nem volt lehetősége, hogy alsófokú zeneiskolába járjon, ezért magánúton megszervezte magának a felkészülést. Elég csak jól teljesíteni a felvételi vizsgán. Ha sikerül a felvételi, akkor a diák az iskolában a következő főtárgyakkal találkozik majd: orgona (heti 2 órában, érettségi tantárgy), vezénylés (heti 1, majd 2 órában, érettségi tantárgy), Gergelykorális (heti 1 órában), latin (csak egy évig, heti 1 órában), liturgika (heti 1 órában), az egyházzene repertoárja (heti 1 órában), szólóéneke (heti 1 órában), partitúraolvasás (egy évig, heti 1 órában), karének (heti 2 órában).
Ezek a főtárgyak, mellette közös tárgyak is lesznek - mint a formatan, zeneelmélet, kontrapunkt, solfeggio -, melyeket más szakokra járó diákokkal együtt kell hallgatni.
Az érettségi orgonából és vezénylésből, valamint anyanyelvből lesz. Az érettségi egyben diplomát is jelent, mellyel egyházzenészként (helytelen kifejezéssel élve kántorként is) el lehet helyezkedni bárhol Európában. Ugyanakkor a végzettség felkészít a továbbtanulásra is. Elsősorban egyházzenét lehet továbbtanulni - Szerbiát kivéve minden más országban. Vagy orgona-, esetleg vezénylés tanszékeket lehet itthon vagy külföldön választani. Ugyanakkor a továbbtanulást más egyetemi szakokon is lehetővé teszi, mint pl. a pedagógiai egyetemen. De tanulhat valaki teológiát is, tanulmányai végeztével pedig hitoktatóként és egyházzenészként (kántorként) helyezkedhet el itthon vagy külföldön. Jelenleg, sajnos, nincsenek képzett kántoraink, s ezzel a kezdeményezéssel ezt a hiányt így pótolhatnánk hosszú távon. A szabadkai székesegyház főállású kántort tudna alkalmazni, de több plébánia jelezte (Szent Kereszt - Szabadka, Csantavér stb.), hogy képzett egyházzenészeket keres, sőt biztos fizető állást kínál ezeknek az embereknek, de sajnos jelenleg semmilyen képesítésű egyházzenészünk nincsen, aki ezt a feladatot ellátna, vagy erre felkészülhetne.
Bátorítok minden plébánost, hogy küldjön az új szakra gyerekeket, és segítsen a fiataloknak a döntésben, amikor majd középiskolát keresnek, hiszen ez egy megoldás lehet a képzett egyházzenészek felkészítésére és majdani alkalmazására. Ne azon tépelődjünk, hogy milyen rossz a helyzet most, hanem áldozzunk arra, hogy 5-10 év múlva jobb legyen. Emeljük ezt a hivatást is professzionális szintre, becsüljük meg a képzett embereket, áldozzunk rájuk, mert csak így tudunk hosszú távon jól és hatékonyan működni.