Amikor a határmódosítás nélküli nemzetegyesítésről beszélünk, a Haza a magasban fogalmára utalunk, általában a politikai mozzanatokra gondolunk. Hogy nem csupán erről van (lehet) szó, arról az április végi szegedi kanonokbeiktatás győzhetett meg bennünket: msgr. Gyulay Endre szeged-csanádi...
Amikor a határmódosítás nélküli nemzetegyesítésről beszélünk, a Haza a magasban fogalmára utalunk, általában a politikai mozzanatokra gondolunk. Hogy nem csupán erről van (lehet) szó, arról az április végi szegedi kanonokbeiktatás győzhetett meg bennünket: msgr. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök négy címzetes kanonokot avatott - köztük kettőt a határokon túlról, a Szent István által alapított Csanádi egyházmegye területéről: Temesvárról, illetve Törökkanizsáról. Számunkra ez utóbbi, Bogdán József törökkanizsai plébános címzetes kanonokká való kinevezése a legörvendetesebb hír, annál is inkább, mert - mint a kinevezés indoklásában hallottuk - ft. Bogdán József ezt a kitüntető címet nem csupán lelkészi tevékenységével érdemelte ki, hanem költőként is: olyan költőként, aki költeményeiben felvállalja hívei sorsát-baját, álmait és vágyvilágát...
A kinevezésről tájékoztató püspöki értesítés nem hagy kétséget afelől, hogy a kinevezéssel Őeminenciája demonstrálni kívánja a trianoni békediktátum által három részre szakított történelmi egyházmegye szellemi-lelki egységének folyamatosságát, az anyaország testéről leszántott katolikus magyarság egybetartozását az anyanemzettel a nyelv, a kultúra és - ez esetben - mindenekelőtt és mindenekfelett: a hit által.
A képen a Szeged-Csanádmegyei Káptalan; az első sorban, az újonnan avatott kanonokok sorában a harmadik Bogdán József törökkanizsai plébános.