A kiállítás talán leghangsúlyosabb eleme Afrikába kalauzol bennünket. Balla László gyűjteményéből származó tárgyakat láthatunk. A nagybecskereki tanár, politikus az első magyar, aki jugoszláv nagykövetként tagja volt a diplomáciai testületnek, előbb Iránban (1968—1973), majd a Külügyminisztérium Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel megbízott osztályvezetője volt. 1977-től 1981-ig Ghána, Togo, Benin és Libéria jugoszláv nagykövete volt. Örökösei az Afrikában gyűjtött emléktárgyait a Szabadkai Városi Múzeumnak ajándékozták.

A múzeum kilenc évvel ezelőtt szervezett hasonló tárlatot, ahol beleláthattunk saját gyűjteményébe, most az elmúlt évek termésével ismerkedhettünk. És hogy hogyan kerülnek kiállítási tárgyak egy múzeum tulajdonába? Ennek különféle verziói léteznek, terepi munka vagy ásatás során talált tárgyak alkotják egy részét, aztán van, amit ajándékba kap az intézmény, s olyan is, hogy megvásárol egy műtárgyat. Több osztály is bemutatkozott tehát, ezért volt igazán színes, vegyes kavalkád ez a kiállítás, hiszen a régészeti, a történelmi, a néprajzi, a természettudományi, a művészeti osztály és a szakkönyvtár is képviseltette magát kiállítási tárgyakkal.

Láthattunk néhány Petrik Pál-alkotást, valamint Szombathy Bálint, B. Szabó György, Geréb Klára, Nagy István, Oláh Sándor vagy Bezerédy Lajos művei is részei az összeállításnak. A műalkotások mellett pedig például a csantavéri mozi egy ősrégi programja és reklámanyagai is megtalálhatóak, ahogy egy MM (Mechanikai Művek) telefonkészülék is, de találkozhatunk egy denevérrel vagy egy hím szarvassal is.

A múzeum katalógussal is készül, mely még mélyebb betekintést ad majd az elmúlt évek szerzeményeibe. A most kiállított darabok többsége még nem került nyilvánosság elé, s a kurátorok célja ezzel egyebek között az is, hogy bemutassa a közönségnek ezt a kevésbé ismert múzeumi tevékenységet, azaz a meglévő gyűjtemény folyamatos bővítését, karbantartását és megőrzését.

A városi múzeum első tárlata 75 évvel ezelőtt, 1948. november 29-én nyílt meg, tehát jubileumot is ünnepeltek.

Érdekes végignézni egy olyan tárlatot, ahol nem egy alkotó művei láthatóak, s nem is egy tematika mentén állították ki a tárgyakat. Olyan ez, mintha beszabadultunk volna a múzeum padlására, mely mindenféle titkot rejt, s egy picit úgy is érezhetjük magunkat a kiállításon, mint egy felfedező. Aki végigjárja Afrikát, állatokkal találkozik, tojásokat vizsgál, azután pedig visszatérve az expedícióról katonának áll, és elmajszol egy Pionir tejcsokit, melynek a papírját hátrahagyva továbbáll.

A kiállítás kurátorai és szerzői: Slađana Aleksić, Neda Dimovski, Hicsik Dóra, Kubičković Ákos, Kajdocsi Lovász Gabriella, Olga K. Ninkov, Papp Árpád, Viktorija Simon Vuletić és Ljubica Vuković Dulić.