* Magyarország és Szerbia stratégiai partnerségében miként nyilvánul meg az igazságügy kérdése, és milyen előrelépéseket hozhat e téren a két ország együttműködése?

— Az igazságügy terén rengeteg kapcsolat van a két ország között, akár bűnügyi vagy polgári területen. Ezeket az egyezményeket azonban időnként felül is kell vizsgálni, de nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy mi lesz a két ország közös jövője, és itt lesznek közös feladataink. Mert az, hogy a régiónak a versenyképességét képesek legyünk növelni, jogi területen is igaz kell hogy legyen. Ezért az én javaslatom az, hogy vegyük fel a kapcsolatot azon a területen is, amely a jogi versenyképességet jelenti, hiszen akárhogy is lesz, de reményeink szerint minél előbb Szerbia is az Európai Unió tagja lesz. Az Európai Unió versenyképessége kérdéseket hagy maga után, egyrészt Amerikával, másrészt pedig a Távol-Kelettel szemben. Ahhoz, hogy Európa lépést tudjon tartani, szükség van Szerbiára is, hiszen erősebb lesz az EU, de fontos, hogy együtt gondolkozzunk azon, hogyan tudjuk versenyképessé tenni ezt a régiót. Az Európai Unió rengeteg szabályból áll, úgy is mondhatnánk, hogy túlszabályozott. Nagyon sok olyan részletszabály van, amelyre talán nincs szükség, vagy nem úgy lenne rá szükség, mint ahogy az unió alkalmazza. Ebben a kérdésben is együtt kell gondolkodnunk. Tehát szerintem Szerbiának nemcsak az a feladata, hogy megfeleljen azoknak a kritériumoknak, amelyek az európai uniós csatlakozáshoz kell hogy vezessenek, hanem az is, hogy ha már benne lesz az Európai Unióban, akkor olyan szabályrendszerhez járuljon hozzá, amelyik ezt a versenyképességet tudná növelni.

* A nyár elején Palicson a két ország stratégiai együttműködési megállapodásainak megkötésekor Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és szerb kollégája, Maja Popović aláírták a Szerb Köztársaság európai uniós csatlakozási tárgyalásához a szakértői segítségnyújtásról szóló megállapodást. Hogyan viszi tovább ön ezt a feladatot? Egyáltalán miként viszonyul Magyarország az Európai Unióhoz, tekintettel arra, hogy Tusványoson ön arról is beszélt, hogy szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket.

— Nagyon sok kapcsolat van a két ország között igazságügyi területen, és nagyon fontos az a sok tapasztalat, amelyet mi magunk megszereztünk. A megállapodásnak, melyet a miniszter asszony írt alá, éppen az a lényege, hogy ezt az utat szeretnénk segíteni, és azt a szakértői segítséget megadni Szerbiának, amely az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz vezet. Az Európai Unióval kapcsolatban pedig valóban egy választóvonalhoz érkeztünk: hogy milyen Európa lesz a jövő Európája. Létrehozunk egy föderális Európát, melyben a nemzetek feloldódnak, és egy masszává válnak, vagy pedig egy erős, nemzetekre épülő Európát fogunk felépíteni? Nekem az a meggyőződésem, és a magyar kormány is így gondolja, hogy csak erős, nemzetekre épülő Európát lehet felépíteni. Mi ebben vagyunk érdekeltek, és egyébként az alapító atyák is így képzelték el az Európai Uniót. Nem szeretnénk, ha ez egyszer csak gellert kapna, és egy másik irányba indulna el. Ennek egyébként megvannak a jelei az Európai Unión belül. Tehát ne egy európai birodalomról legyen szó, mely diktátumokat tud nemzetekhez intézni, és azokat behajtatja a nemzetekkel, hanem az együttműködésre épülő Európáról. Ez egy érzékeny rendszer, ahol bizony nemzetek vannak, és nemzetállamok, melyeknek megvannak a saját érdekeik és a saját jogrendszerük. Ezeket az érdekeket és jogrendszereket egyik pillanatról a másikra nem lehet felülírni. Nem lehet ráparancsolni ezekre az országokra, hogy a saját érdekeikkel szemben cselekedjenek, mert nem fogják végrehajtani az ilyen utasításokat. Erre utaltam egyébként a tusványosi beszédemben. Azt gondolom, nekünk az az érdekünk, hogy ez az együttműködés folytatódjon Európában, és az erős nemzetekre épülő Európa fejlődjön tovább. Ne az történjen, hogy diktátumokat fogalmaz meg az országokkal szemben, mert ez valóban szét fogja verni Európát. Az intézményrendszer nem fog működni, mert ha a nemzetek nem hajtják végre az európai döntéseket, akkor végül az Európai Bíróság sem tudja kikényszeríteni őket, mert a bírósági döntéseket sem fogja végrehajtani egyik ország sem. Ez az, ahova nem szabad eljutni, mert ez már az intézményrendszert tenné tönkre, szétszedve Európát.

* Az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgárságú külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól. Elsősorban az Európai Unión kívüli országok, tehát főként a kárpátaljai és a vajdasági magyarok adatait akarták megszerezni. Van arra esély, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek, egyáltalán léteznek olyan listák, amelyek megkülönböztetik egymástól a magyarországi és a kettős állampolgárságú külhoni magyarokat?

— Külön listázás nincs, de nem is adhatjuk ki ezeket az adatokat, mert ez nem egy amerikai—magyar kapcsolati kérdés, hanem egy magyar biztonsági kérdés. Nem mindegy, hogyan járunk el magyar emberek adataival. Megjegyzem egyébként, hogy magyar embereknek az adatait az uniós szabályok alapján sem lehet csak úgy átadni más országoknak. Ezt a GDPR-szabályok elég erősen védik Európában. Nem lehet ezt annak kitenni, hogy éppen Amerikában milyen szabályokat módosítanak velünk, magyarokkal kapcsolatban, melyek egyébként Európából nézve nevetséges szabályok, mert az egész regisztrációs folyamat egy furcsa, angolszász világban talán értelmezhető, de a magyar vagy a magyarhoz közeli jogrendszerekben kevésbé értelmezhető szabályrendszert tartalmaz. De a lényeg az, hogy bármilyen technikai módosítást is csinál az Amerikai Egyesült Államok, Magyarországnak szilárd az álláspontja, hogy a magyar embereknek az adatait más országoknak nem fogja kiadni.

Magyarország igazságügyi minisztere nyilatkozatában továbbá nagyra értékelte a Vajdasági Magyar Szövetség szerepét a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésében. Mint mondta, rendkívül nagy feladat lett elvégezve, és Magyarország hálás érte, mert történelmi helyzet állt elő, hiszen a két országnak és a két népnek talán még soha nem volt olyan jó a kapcsolata, mint most. Hozzátette: ezt folyamatosan fejleszteni kell, tovább kell lépni ezen az úton, és meg kell találni az összes lehetőséget, melyben a két ország együtt tud működni, ez azonban a VMSZ nélkül nem sikerülhet.