Többször is bebizonyosodott már, hogy az idő múlása legelegánsabban a fesztiválok sorszámának változásával mérhető. Sőt mi több, helyi berkekben e számbeli változásoknak örülni is szokás. Elvégre ezek évi rendszerességgel jelentkező rendezvények, melyekre kellő marketinggel ország-világ odafigyel.
A székelykevei Magyar Konyha Napjai gasztronómiai rendezvényt immár ötödik alkalommal szervezte meg a helyi Öko-Rurális Vendégfogadó Házigazdák Egyesülete, a helyi közösség tanácsa és a Művelődési Otthon a társszervezőkkel, illetve szponzorokkal. Az egyre népszerűbb székeli főzőcske ezúttal is országhatárokon átívelő projektumként valósult meg. A csatasorba állított csaknem félszáz regisztrált standot ugyanis a bánsági Fejértelep, Pancsova és Kevevára, a helybéli „tömörülés”-ek, továbbá a bácskai Tóthfalu szakácsai mellett az anyaországi Kunszentmiklós, Bonyhád, Budapest és Győrladamér, valamint a romániai Igazfalva mesterszakácsai, lángos, kürtőskalács, fánk és egyéb sütemények készítői üzemeltették, és a kínálatot borászati, méhészeti meg kézművesportékákkal egészítették ki. A falu Testvériség-egység és Május 1. nevű utcájának kereszteződése egyben a régi ismeretségek és barátságok felelevenítésének a színhelye is volt — megannyi kulturális és hagyományőrző sajátossággal —, melyet több községi, testvér-települési és szakdiplomáciai díszvendég is megtisztelt a jelenlétével. Újfent igazolva a már korábban is megfogalmazott igazságot, hogy a magyar közösség lélekben tud lenni a leghatalmasabb! Mi több, az összejövetel alkalom volt arra is, hogy a két település közötti testvérkapcsolat ápolásáért, továbbá a sport és a kultúra területén kifejtett tevékenységéért Székelykeve közössége nyilvános tiszteletét és háláját fejezze ki a kunszentmiklósi id. Lesi Árpád úrnak, díszpolgári címet adományozva neki. A művelődési program hazai színeit a nyitány előes-téjén a Varrócska kézimunkacsoport és az iskolások alkotói közössége, a nagy nap délelőttjén pedig az óvodások, majd a Szalmaszál ME tánc- és hagyományőrző csoportja képviselték. Váltakozva léptek fel a Kiskunsági Néptáncegyüttes vonóshármassal kiegészült különítményével, mely néhány produkció erejéig ugyancsak az erdélyi őshaza táncdialektusából merített sajátos elemeket. Az idei főtéri matiné közönségcsalogató csemegéje ezúttal a kunszentmiklósi Iloncsuk Szabadcsapat bemutatója volt, mely a X. és XI. században élt kun ősei(n)k korabeli harcászati és viseleti szokásait elevenítette fel.
Az éjjeli felhőszakadásból kibontakozó, illetve a délutáni szemerkélő eső kísérte találkozót ft. Csipak Csaba helyi plébános úr étekmegáldása, a hangulatos utcabál és a rekordsebességgel ürülő üstökből bodorodó illatfelhő mámorában tett fogadalom: jövőre ugyanitt! kerekítette egésszé.