Az idei szüret (az alma- és szőlőszüret) sok helyen csak keserűséget okoz, mert nincsenek felvásárlók és nincs ára a gyümölcsnek. A haszonnövények termelői sincsenek jobb helyzetben. Az idei kenyérgabona minősége legtöbb helyen olyan silány volt, hogy belőle állati takarmány készült. Hiányos volt a trágyázás is - állítják a szakemberek -, hozzávetőleges adatok szerint a földművesek a szokásos műtrágyamennyiségnek csak a 70 százalékát szórták ki. Ennek oka leginkább a műtrágya árának a nagymértékű növekedésében keresendő. A szélsőséges időjárás sem kedvezett a kultúráknak.
Beérett-e a termés? - kérdeztük a héten.
KOVÁCS Ottó hajdújárási almatermelő:
- A múlt hét végén esett csapadék jó hatással volt a gyümölcsre, szépen megpirosodott az alma. Az idei hozam közepesnek ígérkezik, a minősége kiváló, szép az alma. Az egyetlen problémánk a hullásával volt, már harmadik éve szokatlanul sok hullik le a fáról, tulajdonképpen megtizedeli a termést. Úgy látszik, hogy a növények még nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott időjárási viszonyokhoz. A csaknem negyvenfokos melegek ártottak az almának. De a termelés csak az egyik része a folyamatnak. A másik: a termést el is kellene adni. Egyelőre nincs piaca a termésnek, amit tehetünk, az a tárolás. Eddig egyetlen vevő sem akadt még, de még azt sem tudom, hogy mennyiért lehet majd eladni a gyümölcsöt. Nem tudom, hová tűntek azok a felvásárlók, akik a korábbi években keresték az almát. Korábban külföldre, az orosz piacra szállítottunk. A belföldi értékesítés is nehézkes, a nagybani piacainknak a forgalma az elmúlt két-három évben jóval kisebb, a harmadára csökkent. Több gond is van, mindig manipulálnak a terméssel, de én innen a gyümölcsösből nem látom át a helyzetet.
MAURER Oszkár hajdújárási borász:
- Felemás évet tudhatunk magunk mögött. A tavasszal még úgy tűnt, hogy rendben lesz minden, kedvező volt az időjárás, de utána szárazság következett. Április végén kezdődött és május közepéig tartott. A szőlőtőkékben akkor még nem okozott nagyobb gondot a vízhiány, de a talaj vízkészletei lejjebb szorultak. Júniusban jött csak az eső, és egészen július elejéig esett. Annyi csapadék hullott, hogy alig lehetett megközelíteni az ültetvényeket, főleg a hegyvidéki részeken. Mi a Tarcal-hegységben (Fruška gora), a Király-dűlőkön, Karlóca határában is nevelünk tőkéket, főleg régi őshonos magyar fajtákkal foglalkozunk (mézesfehér, bakator, kadarka, szerémi zöld, vadfekete, sárgamuskotály, olaszrizling). Az esőzések nagyon megnehezítették a növényvédelmet, hiszen a permetszereket szinte mindjárt lemosta a csapadék. Az időjárás kedvezett a betegségeknek. A jól induló év lassan-lassan kezdett elromlani. Az esőzések után megint szárazság következett. Azok, akik sokat hagytak egy tőkén, vagyis túlterhelték a növényeket, azoknak nagyon silány lesz az idei termésük. Láttam olyan parcellákat, melyeken a tőkéknek csaknem a fele kiszáradt, pedig a növények több mint hetvenesztendősek. Idős termelőktől hallottam, hogy amióta szőlővel foglalkoznak, olyan silány termésük, mint az idei évi, még nem volt. Nagyon oda kell figyelni a szőlőtermesztés módjára. Mi nem a mennyiséget, hanem a minőséget tartjuk fontosabbnak. Amikor a növény virágozni kezd, eleve csak egy fürtöt hagyunk meg a tőkén, így a növény nem lesz túlterhelve, és a szélsőséges időjárás kevesebbet árt neki. Sajnos, a termelők 80 százaléka a mennyiséget helyezi előtérbe. åk az idén rosszul jártak, hiszen a termés java része kárba ment, a megmaradt fürtökön cefreminőségű a szőlő.
FEJSZTHÁMEL Klára kispiaci paprikatermelő:
- Az előző évek hozamához képest negyedannyi lett az idei. A szárazságot nagyon megsínylette a növény. Második szedésre már nem maradt paprika, mindet egyszerre le tudtuk szedni. Ilyen eddig még soha nem fordult elő. Egy martonosi felvásárlóval kötöttünk szerződést... de az egy lánc területen termesztett paprika mennyisége az idén nagyon elszomorító.
OROSZ Kálmán, a bácsfeketehegyi gazdakör vezetője:
- Szinte levegőt is alig kapok, úgy fel vagyok háborodva. Nem elég, hogy kevés a termés, még a felvásárlási árak is nagyon alacsonyak. A termelőket teljesen tönkreteszik. Tegnap kaszáltuk le a szóját, 11-12 mázsa termett holdanként. Ennek is alacsony az ára, akárcsak a napraforgóé. A személyes véleményem szerint a gondot az okozza, hogy a nagyok, akiknek pénzük van, azok egymás között megtárgyalták az árakat, és természetesen a kistermelők kárára. A kistermelő, az mindig rosszul jár. Azonkívül a műtrágya nagyon drága volt, keveset használtak belőle a gazdák, ráadásul a szárazság is nagyban hozzájárult ehhez a silány terméshozamhoz. Nem tudjuk, hogy mire számíthatunk, elképzelésünk sincs, hogy mit érdemes, mit kifizetődő vetni. Ha a búza árát nem igazítják ki a vetés idejéig, akkor jövőre nagyon kevesen vetnek kenyérgabonát. A gyümölcsészeknek sincs okuk az örömre, hiszen a gyümölcsnek is gyalázatos a felvásárlási ára. A pénztelenség általános jelenség, mindenütt érezteti hatását. A meggynek olyan alacsony az ára, hogy szinte nem is volt érdemes leszedni. Ez a helyzet a terméssel és a piaccal, hiába szeretnék is vigasztalóbb szavakat mondani.
LåRINCZ Gábor hajdújárási almatermelő:
- Úgy érzem, kicsit későn jött az eső, és a szárazság is sok kárt okozott. A férgekkel is meggyűlt a bajunk, de a legnagyobb fejfájást az okozza, hogy az ipari almát nem tudjuk eladni. Senkinek nem kell a léalma. Eddig is áron alul adtuk el, de az idén még a beígért 2-3 dináros felvásárlási árból sem lett semmi. Az oroszok kivonultak a piacról, állítólag ugyanis nem megfelelő vegyszereket használunk. Érdekes, hogy az ő előírásaik nem engedélyezik azokat a vegyszereket, amelyeket az Európai Unió igen. Úgy gondolom, manipulációról van szó.