Szeptember 27-én van a turizmus, avagy az idegenforgalom világnapja. Az utóbbi években azonban sok minden megváltozott e téren, részben a rendkívüli világesemények következtében. Hogy melyek a legnagyobb kihívások vagy éppen lehetőségek a turisztikai ágazaton belül, arról Kovács Balázzsal beszélgettem, aki csaknem egy évtizeden keresztül a Magyar Turizmus Zrt., majd a Magyar Turisztikai Ügynökség bécsi irodájának vezetőjeként képviselte a magyar turisztikai szakmát Ausztriában.
* Az utóbbi években egyik világválság követte a másikat. Ennek folytán a turizmusnak is jelentős mértékben át kellett alakulnia vagy lépést tartania a felmerülő kihívásokkal? Mennyiben rendítette meg, illetve formálta át a turisztikai ágazatot az elmúlt három-négy esztendő?
— Nagyon is, meg kevésbé is. Mindenki emlékszik arra, hogy a járványidőszakban elhangzott, a turizmus sohasem lesz olyan, mint azelőtt. Mindez természetesen nem volt véletlen, mivel abban az időszakban valóban megszűnt, de talán arra senki sem számított, hogy utána még erőteljesebb lesz. Az utóbbi egy-két évben ugyanis „overturizmus”, vagyis túlturizmus van. Az emberek nem visszafogottabbak lettek, hanem éppen ellenkezőleg, egyre nagyobb tömegek indulnak útnak. Egy beszédes adatot is említenek ezzel kapcsolatban. A nyár elején például rekordot döntött a levegőben levő repülők száma napi lebontásban. Közben természetesen az utazási szokások és trendek is megváltoztak.
* A trendekre kitérve: virtuális turizmus, fenntartható turizmus, környezetkímélő ökoturizmus. Ezek mögött valódi tartalom is áll?
— Is-is… Nagyon sok helyen még csak beszélnek róla, de azt lehet látni, hogy a világ egyes részein ez már bevett gyakorlat. A fenntartható turisztikai célországok között az első helyeken a skandináv államok állnak, de ott van Ausztria is. Ha jó példákat akarunk követni, akkor ezekben az országokban érdemes keresgélni. Mindenképp ki kell emelni, hogy az említett helyeken a lakosság és a fogyasztói szokások is olyanok, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot. A többi közt az éttermekben már egyáltalán nem használnak műanyag szívószálakat. Ausztria például már 2008-tól nagyon tudatosan ráfordult a környezettudatos és fenntartható idegenforgalomra. Akkor született meg ugyanis A turizmus mesterterve című turisztikai stratégia, melyben megfogalmazódott, hogy nem a mindenáron való növekedés és a rekordok hajszolása a cél, hanem az idelátogatóknak és a szabadidő-gazdaságban dolgozók életminőségének javítása. Ezáltal a turizmus egy életminőséget javító eszközzé vált, és ez egy mindennapos szemlélet Ausztriában.
* Ezt a szemléletet követte ön is Ausztriában a turisztikai menedzsment területén, amikor munkatársaival több mint ezer marketingakciót valósított meg?
— Mindez egy nyolc évvel ezelőtti történet, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletét vezettem Bécsben. Akkor merült fel ugyanis, hogy érdemes lenne Magyarországot erőteljesebben reklámozni Ausztriában. Azóta számtalan olyan projektumban vettem részt, amely a gazdasági-turisztikai és kulturális kapcsolatokat erősíti a két ország között. Az egyik ilyen megbízatásom a Veszprém-Balaton Európa kulturális fővárosa című kezdeményezés Ausztriai képviselete. Ez egy hatalmas lehetőség arra, hogy Magyarország újra megmutassa magát a világnak. Ezzel a projektummal valójában egy élményrégiót szeretnénk létrehozni, melyben nem a mindenáron való növekedés, hanem a látogatók és az ott dolgozók életminőségének javítása a cél. Ennek érdekében nagyszerű hálózatot alakítottak ki a térségben élő kollégák, mivel az újturizmus a hálózatosodásról szól. Egyszóval mindenki összefog.
* Ön 27 tételben összegezte ennek a bizonyos újturizmusnak a receptjét. Melyek ennek a fő összetevői?
— A legfontosabb talán, hogy az emberek közötti találkozásoknak sokkal nagyobb szerepük van, mint gondolnánk. A turisztikai élmény jelentős részét ezek adhatják, ha jól meg vannak szervezve, és mindig feltétlenül szükségesek az ökológiai lábnyomot növelő fejlesztések. Valójában hálózatot kell szervezni, hogy a helyi borász, a koncertszervező és a vendéglátós egymásra találjanak, és olyan kis rendezvények hálózatát hozzák létre, amely odavonzza és hosszabb ideig ott tartja a látogatókat. Ez a lényege az újturizmusnak, hogy ilyen kicsi, apró lépések sorozatával minőségi élménytereket hozzon létre.
* Mint minden szolgáltatói ágazatban, de említhetnénk a tudomány területét is, elkerülhetetlen a XXI. század legújabb fejlesztéseinek használata és az innováció. Melyek azok az innovatív kezdeményezések, amelyek sikeresebbé tehetnek manapság egy turisztikai vállalkozást? Milyen lesz a jövő turizmusa, mondjuk, tíz-húsz év múlva?
— A fejlesztéseket, avagy az innovatív megoldásokat a környezet és az elvárások szabályozzák. Jelenleg az egyik legjelentősebb hajtóerő a digitalizáció, mely háttérként már mindenhol jelen van. A digitalizációt azonban akkor csináljuk jól, ha ezzel a hálózatosodást segítjük, azazhogy egymásra találjon a kereslet és a kínálat. A jövőben is a minőségi élmények elmélyítése lesz a cél. A minőségi élményterekre való látogatóterelés és a látogatószám optimalizálása kulcskérdés lesz az elkövetkező években. A jövő legnagyobb kihívása tehát, hogyan tudjuk a turistaforgalmat optimalizálni annak érdekében, hogy a minőségi élménytér és a fenntarthatóság is megmaradjon.
