home 2024. május 02., Zsigmond napja
Online előfizetés
Az új munkatörvény módosításairól
Rencsényi Elvira
2015.02.04.
LXX. évf. 5. szám
Az új munkatörvény módosításairól

A szerbiai munkaügyi törvényt 2014 júliusában fogadta el a köztársasági kormány. Azóta többször kiegészítették, módosították a megalkotói. Ezekről a törvénymódosításokról kérdeztük Božo Ivkovićot, a köztársasági munkaügyi felügyelőség észak-bácskai koordinátorát, aki a munkaadók feladatainak és kötelességeinek bemutatását, elemzését tartja a legfontosabbnak.

— Felügyelőségünk nem csupán jogorvoslást végez, hanem tanácsadással is foglalkozik. Ezt kevesen tudják, ezért arra kérek mindenkit, aki úgy érzi, hogy szeretne többet megtudni a munkatörvényben foglaltakról, a szabályzatokról, azok kitételeiről — vagyis mindarról, ami az ő (legyen munkáltató vagy alkalmazott) jogait, érdekeit érinti —, hogy forduljon hozzánk bizalommal. A legtöbben ugyanis ott tévednek, hogy már csak akkor jelentkeznek nálunk ügyes-bajos gondjaikkal, amikor már megszűnt a munkaviszonyuk (elbocsátották őket vagy önszántukból mondtak fel). Hangsúlyozom: mi csak abban az esetben tudunk jogi tanácsot adni és segíteni, ha az érintett még munkaviszonyban van — mondta a koordinátor.

Melyek a munkaadó kötelezettségei?

— Az első és legfontosabb feladata, hogy munkaszerződést kössön a jövendőbeli alkalmazottjával. E dokumentumot az érvényben levő munkatörvénynek megfelelően kell összeállítani, vonatkozhat meghatározott vagy meghatározatlan időre, teljes vagy részmunkaidőre. Itt emelném ki, hogy a legújabb törvénymódosítás értelmében a meghatározott idő, ameddig alkalmazható a munkaerő, legfeljebb két év lehet. A második feladata a munkaadónak, hogy három nappal a munkába állás után bejelentse az alkalmazottat a nyugdíjalapban, a munkabörzén és a betegbiztosítóban. A lehető legszigorúbban ellenőrizzük — és büntetjük — azokat, akik „feketén” dolgoztatnak embereket. Ha a munkáltató nem jelenti be három napon belül a dolgozóját, 300 000-től 2 millió dinárig terjedő pénzbírsággal számolhat, és bírósági perrel, ha az ügy további jogi kivizsgálást igényel. A munkatörvény harmadik fontos eleme, hogy a próbaidő legfeljebb hat hónapig tarthat, ám erre az időszakra is be kell jelenteni a dolgozót. Magyarán: a próbaidős alkalmazottat is megilleti minden jog és kedvezmény, mint amilyen a betegbiztosítás, a szolgálati évek jegyzése stb. A legfontosabb talán a várandós alkalmazottak munkaviszonyát szabályozó törvénymódosítás, mely szerint a munkaadó még abban az esetben is köteles kifizetni a szülési szabadságon levő dolgozója járandóságát, ha befagyasztották a vállalata számláját, vagyis csődöt jelentett. Ilyenkor a pénzbeli juttatást egy külön erre a célra nyitott bankszámláról kell átutalni minden hónapban a kismama részére. El kell még mondani, hogy sem a várandós, sem a szülési szabadságon levő alkalmazottnak nem lehet felmondani, a munkaviszonya még akkor sem szüntethető meg, ha meghatározott időre vették fel. A munkaviszonyt mindenképpen meg kell hosszabbítani addig, amíg le nem jár a szülési szabadság. A kormány ezzel a rendelkezéssel a várandós kismamák és a szülő nők jogait kívánja megvédeni.

Fizetésfolyósítás

— A munkaadó minden hónapban köteles kifizetni az előző havi bért — mondja a koordinátor. — Erre a megbeszéltekkel összhangban havonta egyszer vagy kétszer kerülhet sor. A munkaadó emellett köteles az alkalmazottnak írásos formában átadni a bérelszámolást, melyben minden egyes tétel fel van tüntetve (pl. adó, étkezési hozzájárulás, a szolgálati évek után járó pénzösszeg, útiköltség stb.). A munkaadó minden esetben köteles kifizetni a minimálbért, mely jelenleg 115 dinár egy munkaóráért, ezenfelül — szintén megbeszélés alapján — a munkakörnek, a munkavégzésnek, az iskolai végzettségnek stb. megfelelő juttatást is. Ugyanígy köteles kifizetni az útiköltséget és az étkezési hozzájárulást is, a szolgálati évek után járó összeget, valamint az évi szabadság idejére is a teljes fizetést — útiköltség és étkezési hozzájárulás nélkül. Fizetéslevonás esetén a munkáltatónak kötelessége írásban értesíteni az érintett alkalmazottat legalább egy héttel a járandóság kifizetése előtt, fel kell sorolnia az okot/okokat, azaz meg kell indokolnia, miért kíván levonni a bérből — mindezt előzőleg köteles megbeszélni az érintettel. Ha ezt elmulasztja, büntetéssel számolhat, ahogyan minden egyéb szabálysértés esetén is. Ha az előző havi bért nem fizeti ki idejében, akkor a sértett, vagyis az alkalmazott a bérelszámolási kivonattal (melyet a munkáltató köteles kiadni neki) a bíróságon tehet feljelentést, és az ügyük ott folytatódik tovább.

Várják az érdeklődőket

A munkaügyi felügyelőség Szabadkán, az új városháza (Lazar Nešić tér 1.) 4. emeletén, a 48-as irodában munkanapokon 8 és 12 óra között várja a jogorvoslást, jogi tanácsot igénylőket. Előzetesen a 024/641-184-es telefonszámon lehet bejelentkezni. 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..