LE IS MONDTAK, MEG NEM IS. Az okos lányról szóló mesében (számos változata ismert) a királynak az a harmadik kívánsága, hogy a lány az úton is jöjjön, meg ne is, hozzon is ajándékot, meg ne is, köszönjön is, meg ne is... Nos, a szerbiai kormányban betöltött funkcióikról a G17 Plusz párt tagjai lemondtak - úgy, ahogy ígérték, október 1-jén. (Ezt előre borítékolták: lemondanak, ha nevezett dátumig nem folytatódnak az EU-val való előcsatlakozási tárgyalások. Márpedig nem folytatódtak. Nem folytatódnak mindaddig, amíg a háborús bűnök elkövetésével vádolt Mladić kiadatásával adós marad Szerbia.) Lemondott tehát Ivana Dulić-Marković kormányfőhelyettes, lemondott Mlaðan Dinkić pénzügyminiszter, valamint Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter és Goran Živkov mezőgazdasági miniszter is. Ám mind a négyen a posztjukon maradtak. Akkor hogy is van ez? - kérdezik az újságírók Vojislav Koštunicától. A kormányfő válasza: ez most nem érdekes, nem téma, az a fontos, hogy az október 28-ai és 29-ei népszavazáson a polgárok elfogadják Szerbia új alkotmányát.
Az okos lány szerepében a lemondott, mégis a posztján maradt Ivana Dulić-Marković a ,,király"-tól még egy külön feladatot is kapott. A hölgy ugyanis - aki a G17 Plusz alelnöke - pártjának minapi főbizottsági ülésén azt javasolta: a G17 is sorakozzon föl azok mögé, akik a referendum bojkottjára szólítják fel híveiket. Ivana Dulić-Marković szerint ugyanis Szerbia új alkotmányának tervezete a Vajdaságnak semmit sem ad, ezért elfogadhatatlan. A javaslatát leszavazták. Minekután bizalmi szavazást kért. Pártjában bizalmat szavaztak neki, alelnök marad. Viszont a pártfegyelem alól nem bújhat ki: Mlaðan Dinkić pártelnök oldalán köteles az alkotmány elfogadására buzdítani az embereket. A magánvéleményét megtarthatja magának. Cifra egy helyzet. A Vajdaság politikai életében még ennél is cifrább.
PAJTIć ELÉGEDETT, KOSTREŠ BOJKOTTRA SZÓLÍT. A nyilvánosság teljes kizárásával készült, a négy párt zárt ajtók mögötti megállapodásának eredményeként született és a parlamentben sebtében elfogadott alkotmánytervezettel a tartományi kormányfő, Bojan Pajtić sem elégedett. Ő írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tartomány törvényhozó, végrehajtó és részben igazságszolgáltató hatalmat követel - az alkotmánytervezet viszont csak egy töredékét tartalmazza mindennek. Kellemetlen egy helyzet. A belgrádi székhelyű Demokrata Párt tagjaként most mégis azt mondja: nem kell bojkottálni a népszavazást, el kell fogadni az új alkotmányt. Szerinte az új alapdokumentummal ,,a Vajdaság nyerésre áll'. Abból indul ki, hogy az új alkotmány elfogadása után a köztársasági költségvetésből a tartományt az eddigi 2% helyett 7% illeti meg. ,,Mi ebből a pénzből évente 1500 kilométer utat, vagy 1800 kilométer csatornát, vagy 900 óvodát, vagy 180 egészségházat, vagy 20 korszerű gyárat építhetünk - nyilatkozta. Dr. Slobodan Beljanski, a neves újvidéki jogász szerint az, hogy Vajdaság az új alkotmánnyal majd többet kap - egyszerűen nem igaz, csak így próbálják leplezni a vereségüket azok, akik sokkal nagyobb önrendelkezésért harcoltak. Az sem igaz, mondja, hogy az új alaptörvénnyel megszabadulnánk a miloševići alkotmánytól és a múlt örökségétől. ,,Hogyan lehet ettől megszabadulni, amikor az új alkotmány meghozatalakor ugyanazokat a miloševići módszereket alkalmazzák? Az ilyen módszerek, ahol a cél szentesíti az eszközt, semmi jót nem ígérnek' - véli a jogász szaktekintély Beljanski.
Bojan Kostreš (Vajdasági Szociáldemokrata Liga), a tartományi parlament elnöke a múlt szerdán nyíltan szembehelyezkedett a tartományi kormánytöbbség véleményével - ,,a bojkott nem szolgálná a vajdasági polgárok érdekeit -, és a népszavazás bojkottjára szólította fel a tartomány lakosait! ,,Én nem a kormány, hanem a parlament elnöke vagyok, és az a feladatom, hogy védelmezzem ezt az intézményt és a tartomány polgárainak az érdekeit. Én erre esküdtem fel, és nem vagyok hajlandó hazudni Vajdaság polgárainak. Ez az alkotmány nem jó számunkra, ezért szólítom fel őket a bojkottra - mondta a házelnök, aki erről minden koalíciós partnert (DP, VMSZ) értesített. Szerinte joga van a véleményéhez, s ha ezért leváltják, ám legyen: ,,Minden egyes alaklommal, ha választanom kell a funkció és Vajdaság között, én Vajdaságot fogom választani.
MEGTALÁLNI A KÖZÉPUTAT. Vajdaság legerősebb magyar pártja, a VMSZ egyelőre adósa maradt a választópolgárainak egy állásfoglalással. A párt az alkotmány elfogadására kiírt referendum előtt egy héttel közli majd állásfoglalását -- a terepen tapasztaltak, a polgárok véleménye alapján. Furcsa egy megoldás, még akkor is, ha valóban csúnya ügy ez az egész alkotmánytörténet. El is kellene fogadni (mert ez az alkotmány már könnyebben megváltoztatható lesz, mint a mostani), meg nem is. Utóbbi mellett ezernyi ok szól. Azt a vak is látja, hogy Kosovo miatt történik az egész: kőbe kell vésni, hogy Kosovo mindig is Szerbia része volt, és az is marad. Mégis volt abban valami hátborzongató, amikor Kasza József, a VMSZ elnöke azt nyilatkozta: ,,ne mi legyünk a bűnbakok. Vigyázni kell, hogy melyik oldalra állunk, mert Kosovo elvesztéséért könnyen a kisebbségeket tehetik majd felelőssé, mert bűnbaknak lennie kell. A felvetés jogos, hiszen Szerbiában élünk, s láttunk már egyet s mást. Viszont rossz emlékeket kelt. A kilencvenes évek elején Ágoston András azt nyilatkozta, hogy ha kell, Arsenije Èarnojević módjára - aki annak idején a szerbeket menekítve meg sem állt Budáig - a vajdasági magyarok százezreinek élére áll, és átvezeti őket a határon túlra. Kasza nyilatkozatából, a sorok mögül, azt lehet kiolvasni: ő nem akar Arsenije Èarnojević lenni. Lehetséges, hogy már megint ennyire félnünk kell?!
KOSOVÓRÓL - ALBÁNOK NÉLKÜL. A referendumon arról kell szavazni, hogy Kosovo Szerbia része - tehát Kosovóban is meg kell szervezni a népszavazást. Hogyan, amikor eleve tudni, hogy az albánok bojkottálnák a népszavazást? És hogyan szervezni ott referendumot, amikor Szerbia 1999 óta Kosovóba be sem teheti a lábát? A gordiuszi csomót úgy oldották meg, hogy a déli tartomány albán lakossága nem szerepel a választói névjegyzékben. Ehhez aligha kell kommentár. Ezt persze, szombaton este nem ilyen megfogalmazásban közölte a Köztársasági Választási Bizottság, hanem: ,,az október 28-án és 29-én az új szerbiai alkotmánytervezetről megszervezett népszavazáson összesen 6 637 911 polgárnak lesz szavazati joga.
S miközben Szerbia - eszközökben nem válogatva - versenyt fut az idővel, hogy még Kosovo státusának végleges rendezése előtt elfogadja az új alkotmányt, a nemzetközi közösség azt üzeni: lehet, hogy a státusrendezés eltolódik. Eltolódhat, ha Szerbiában még az idén sor kerül a rendkívüli választásokra!