Az 59. Magyarkanizsai Írótábor ünnepélyes megnyitója

- Az emlékezés megkerülhetetlen helyszíne lett a Népkert - mondta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, a szervezőbizottság tagja az írótábor alapítóinak emlékművénél szerdán, a rendezvény kezdőnapján. Mint kifejtette, sok mindenre emlékezhetünk itt, ha van hozzá bátorságunk. Kibírtuk az ellen-írótáborok vaddarazsai fullánkjainak és másfajta mérges fullánkoknak a felénk meredező fenyegetését, de a bugaci avantgárd művelőinek tombolását is túléltük, mert - mint Illyés Gyula fogalmazott - az igazi provincializmus, ha valaki Bugacon úgy viselkedik, mintha Párizs közepén élne.

Csoportkép az írótábor alapítóinak emlékművénél, a Népkertben

A Magyar Írószövetség nevében Szentmártoni János elnök köszöntötte a Magyarkanizsai Írótábort, amely elsőként hangsúlyozta a határok feletti egységet.
A koszorúzás előtt, az alapítók emlékművénél alkalmi beszédet mondott dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, kiemelve, hogy az MNT támogatja mindazoknak az erőfeszítéseit, akik létrehozták, fenntartották és évről évre megújították az írótábort. Az írók mindig megtalálják az irodalom folyamatos megújításának módját, amelynek egyik eleme a folyamatos párbeszéd is. A Magyarkanizsai Írótábor pedig éppen ennek a folyamatos párbeszédnek a fóruma.
A városháza előtti téren Koncz István költő és Dobó Tihamér festő szobra előtt az írótábor szervezőbizottságának nevében Pósa Károly köszöntötte a megjelenteket, majd a városháza dísztermében sor került az 59. Magyarkanizsai Írótábor ünnepélyes megnyitójára. Az íróvendégeket, valamint a lengyel-magyar barátság jegyében meghívott négy lengyel írót Tari István, a szervezőbizottság elnöke, valamint Milovan Miković, a vendéglátó önkormányzat nevében pedig Nyilas Mihály polgármester köszöntötte. A megnyitóünnepségen felszólalt az MNT művelődési tanácsosa, Lovas Ildikó, aki ''a könyvről mint olyanról” értekezett, Zachar Péter történész, egyetemi tanár, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke pedig a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója kapcsán hangsúlyozta, hogy a győzelemhez sokban hozzájárult a katonák erkölcsi tartása. Ekkor a harcot a hazáért vívták, és ez ma is időszerű.
Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke szerint a szembefordulás erkölcse az irodalom. Mint mondta, egyre jobban ki vagyunk téve a tömegkultúrának, a Való Világ és hozzá hasonló szégyenletes kulturális termékeknek, aminek következtében a magyar kultúra veszélybe került. Habár valójában a vészharangot kellene megkongatni, az írótáborok reményt adnak, természetükből fakad a nemzetmegőrző szerep, hiszen együtt vagyunk, és beszélgessünk, vagy akár vitatkozzunk is, de ne feledjük: ugyanazon nemzetnek vagyunk a tagjai, a felelősségünk közös.
A Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János ugyancsak arra mutatott rá, hogy morális mélyponton élünk. A magyar írónak vissza kell kapnia tekintélyét, és vissza kell nyernie a közönséget, ennek érdekébe a nagy múltú intézményeknek szövetségre kell lépniük, mert különben valóban elmerülünk.
Dagmara Lukowić, a Lengyel Köztársaság belgrádi nagykövetségének kulturális attaséja köszöntőjében kiemelte, külön öröm számára, hogy a Magyarkanizsai Írótábor egyik idei témája a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok, mert a két nemzet barátságának mély hagyománya van. Erre utalt az ünnepélyes megnyitó műsorában föllépő Kátai Zoltán énekmondó is, amikor Balassi Bálint egyik versének első versszakát lengyel nyelven énekelte el.
Csütörtökön délután a Szemtől szemben író-olvasó találkozót a kunhalmon kialakított kálvárián tartották meg, ahol a délvidéki Vicei Károly, a felvidéki Koncsol László, a temesvári Mándics György és a kárpátaljai Vári Fábián László olvasott fel, Kátai Zoltán lantoson kívül pedig fellépett a zentai Szent Longinus középkori hagyományőrző egyesület.
Az író-olvasó találkozó után a Dobó Tihamér Képtárban megnyílt Aleksandar Oklobdžija helyi képzőművész A látkép életútja elnevezésű képkiállítása, majd a művelődési házban az írók megtekinthették a Nagy József rendezésében készült Azami című előadás nyilvános főpróbáját. Este a József Attila Könyvtárban csütörtök este négy lengyel költőt mutatott be Csisztai Gizella műfordító a magyarkanizsai közönségnek. Juliusz Erazm Bolek, Jerzy Paruszewski, Agnieszka Szymanik beszélt írói munkásságáról, Aleksander Nawrocki - aki a magyar költők lengyel fordítója is - ezenkívül méltatta a száz évvel ezelőtt született Czeslaw Milosz lengyel Nobel-díjas író életútját.
Csütörtök és péntek délelőtt a tábor munkájában részt vevő írók rendhagyó irodalomórákat tartottak a diákoknak a József Attila Könyvtárban, péntek délután pedig a százhúsz éve született Draskóczy Ede ügyvéd, irodalomszervezőről Mák Ferenc, a száztíz éve született Csuka Zoltánról Pastyik László, valamint a száz éve született Takáts Gyula költőről dr. Pomogáts Béla tartott előadást, ezt követően pedig a meghívott vendégek felolvasóestjére került sor.
Az Írótábor zárónapján, szombaton délelőtt a József Attila Könyvtárban A könyv sorsa címmel tanácskozást tartottak a könyvkiadók vezetőinek részvételével, akik Bánki Éva vitaindító előadását követően mondták el a könyvvel kapcsolatos meglátásaikat.
Az 59. Magyarkanizsai Írótábor a Vándorkulacs-díj átadásával zárult, amelyet az idén a kárpátaljai Vári Fábián László érdemelt ki az írótábor idején megadott témára (bor- vagy pálinkavers) írt versével.