http://hetnap.com/hetnap-admin/?p=msg

A XX. század negyvenes és ötvenes éveiben mintegy 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el kényszermunkára, a győztes nagyhatalom különböző internáló, hadifogoly, átnevelő és gulág táboraiba. A Magyarság Háza által létrehozott összeállítás a szovjet fogság traumáját, az embertelen körülményeket, a nélkülözést és éhezést, a túlfeszített munkára ítélt, és annak következményeként tömegesen elhalálozott emberek sorsát hivatott bemutatni.

Magyarország kormánya a 2015-ös évet Gulág Emlékévvé nyilvánította, tudván azt, hogy ez a kifejezés, ami az egész Kárpát-medencében az embertelenség, a félelmetes kommunista terror, a sztálini önkény szinonimájaként ismert, mindenki számára üzenettel bír. Mivel igény mutatkozott arra, hogy a szakemberek még több ismeretet adjanak át az elhallgatott történelmi tényekkel kapcsolatban, a 2016-os év is az emlékév részévé vált, majd meghosszabbították 2017. február 25-éig. A kiállítást eddig Kárpát-medence szerte 15 határon túli, valamint több magyarországi településen mutatták be.

Hajnal Jenő

Az esemény kezdetén Hugyik Richárd, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-oktatási Központ igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd mgr. Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének ünnepi beszéde következett. Felszólalásában hangsúlyozta, mivel még ma sem tudunk eleget a több mint hét évtizeddel ezelőtt történtekről, a kiállítás célja a totalitárius bolsevista, kommunista diktatúrával kapcsolatos eddigi, illetve legújabb kutatások eredményeinek a megismertetése.

— Ahogy a Gulág Emlékév üzeni, múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének a megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját – hangsúlyozta Hajnal Jenő és hozzátette, nincsenek adataink arról, hány bácskai honvéd sínylődött szovjet hadifogságban, illetve munkaszolgálatosként hányan vesztették életüket.

A délvidéki helyzetből kiindulva az MNT a Gulág Emlékév jegyében 2016 decemberében a zentai Történelmi Levéltárral közösen tudományos konferenciát szervezett a szovjetek által elkövetett atrocitások és a „málenykij robot” kapcsán. A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet szenteltek a magyarországi, a felvidéki, az erdélyi és a kárpátaljai áldozatok emlékének, továbbá a titói rendszer megszilárdulásával járó magyar áldozatvállalás tragikus eseményeinek. Az elhangzott előadások szerkesztett kötetben jelennek majd meg. Támogatják a bácskai levéltárakban, Szabadkán, Zomborban, Újvidéken és Zentán azokat a kutatásokat, amelyek a II. világháború magyar katonai áldozataira, továbbá a titói diktatúra mártírjaira irányulnak. Az MNT Üzen a múlt címmel pályázatot írt ki középiskolás diákok részére, azoknak a történeteknek az összegyűjtésére, amelyek a vajdasági magyarságot az 1944/45-ben ért atrocitásokról, elhurcolásokról, láger- és szabadulás utáni életükről, közvetlen családtagjaik életéről, a beszolgáltatásokról, az 1950-es évek jugoszláviai légköréről stb. szólnak. Mindezek mellett folyamatban van a kommunizmus áldozatainak tiszteletére emlékhely kialakítása és emléktábla állítása Újvidéken, az Európa Kollégium udvarán.

Pirityiné Szabó Judit

A kiállítást Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője többek között ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg:

— Hazudni nem szabad. Deák Ferenc ezen szavai állnak a VERITAS Történetkutató Intézet honlapjának címoldalán. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az élet természetes közege az igazság, amely olyan alapvető igényünk, mint a tiszta víz.

Dr. Anka László

A mai napon Zentán nyílhat meg az a hiánypótló történelmi kiállítás, amely már szinte az egész Kárpát-medencét bejárta, és amely az évtizedes hazugságok tisztázását, a Gulággal nemzetünket ért elhallgatott tragédia valós történetének bemutatását célozza.

A főosztályvezető asszony szerint a kiállítás szuggesztív képei arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet a hazugság leplével eltakarni az emberiség elleni bűnöket, nem lehet igazolni sem a Gulágot, sem a hideg napokat, sem a partizánok véres tetteit.

A kiállítás anyagát dr. Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa mutatta be, majd a bíráló bizottság nevében dr. Mészáros Zoltán történész, levéltáros értékelte az Üzen a múlt című helytörténeti pályázatra beérkezett munkákat.

Az első helyezett Fazekas Roland és tanára Bús János

Különdíjas lett a csantavéri Nagy Noémi (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, felkészítő tanár: Katona Edit), a magyarkanizsai Pósa Viktória (Zentai Gimnázium, felkészítő tanár: Pataki Tibor), a doroszlói Bugadzsia Benjamin (Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskola, Zombor, felkészítő tanár: Wilhelm József) és a temerini Pásztor Szilvia (Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskola, Zombor, felkészítő tanár: Wilhelm József). Harmadik díjat érdemelt ki a bogarasi Németh Viktor (Mezőgazdasági iskola, Topolya, felkészítő: Furó Andor tanár), a második díjat pedig a bácskossuthfalvi Németh Klaudio (Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola, Topolya, felkészítő: Paja Pletikosić) és a bácsgyulafalvi Szűcs Dominik (Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskola, Zombor, felkészítő tanár: Wilhelm József) kapta. A verseny két első helyezettje a horgosi, Fazekas Roland (Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskola, Magyarkanizsa, mentor: Bús János tanár) és a bácskertesi Szurap Adolf (Veljko Petrović Gimnázium, Zombor, mentor: Wilhelm József ). A legeredményesebb felkészítő tanárnak Wilhelm József bizonyult, akinek négy tanítványa részesült elismerésben.

A legeredményesebb tanár: Wilhelm József

A rendezvény támogatója a Magyarság Háza, a Bethlen Gábor Alap, a VERITAS Történetkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Tanács és a Thurzó Lajos Művelődési-oktatási Központ voltak. A kiállítás a zentai Művelődési Házban március 3-áig tekinthető meg, délelőtt 10–12 óra és délután 17–19 óra között.

A szintén első helyezett Szurap Adolf (Herédi Krisztián felvételei)