SZERB DELEGÁCIÓ AZ USA-BAN. A múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a nemzetközi összekötő csoport és a NATO-tagállamok külügyminiszterei is foglalkoztak a kosovói kérdéssel. Tadić és Rod Blagoievich, Illinois tagállam kormányzója Chicagóban gazdasági együttműködési megállapodást írt alá, Drašković pedig New Yorkban Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral tárgyalt. Elsősorban a Szerbiával való kapcsolatokról és Kosovóról volt szó.
Az ENSZ Közgyűlésének 61., csütörtöki ülésén Boris Tadić szerbiai elnök is felszólalt és Vuk Drašković külügyminiszter is jelen volt. A szerbiai elnök a másnapi BT-ülésen ismertette Belgrád Kosovóval kapcsolatos álláspontját.
Az ENSZ-ben való felszólalásáig a szerbiai elnök és a külügyminiszter több kétoldalú tárgyalást folytatott, elsősorban a kosovói kérdés rendezéséről.
A hatok (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország) külügyminiszterei elismerően szóltak Martti Ahtisaarinak, az ENSZ-főtitkár kosovói különmegbízottjának a tárgyalások nyolc hónapja során kifejtett igyekezetéről.
Az összekötő csoport ülése után Vuk Drašković szerb külügyminiszter azt tartotta legfontosabbnak kiemelni, hogy a csoport nem döntött, hanem csak előkészített egy döntést arról, hogy Kosovo státusát az év végéig rendezni kell. Oroszországnak sikerült elérnie ezt a többi országgal szemben, mondta. A Moszkvának tett másik engedmény az volt, hogy elálltak a gyorsított ütemtervtől és attól, hogy Ahtisaari a külügyminiszterek, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is kész státusjavaslattal álljon elő, csak egy olyan elemzés és státusjavaslat megírására hatalmazták fel, amely alapul szolgál a további kétoldalú tárgyalásokhoz.
Vojislav Koštunica kormányfő elmondta, hogy szerinte Oroszország és elnöke, Vladimir Putyin ebben a Szerbia számára nagyon fontos történelmi pillanatban állást foglaltak amellett, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, és nem lehet egyoldalúan megváltoztatni egy szuverén ország határait. Mint mondta, Szerbia nagyra értékeli Oroszország támogatását.
Azok után, hogy Martti Ahtisaari az összekötő csoport részéről felhatalmazást kapott Kosovo majdani jogállásának körvonalazására, azaz egy státusjavaslat megírására, mely a további kétoldalú tárgyalások alapjául szolgál majd, a világszervezet Biztonsági Tanácsa előtt is ismertette az ezzel kapcsolatos időszerű fejleményeket, és a BT támogatását kérte a megbeszélt terv végrehajtásához.
Boris Tadić egy rövid véleménycsere erejéig találkozott Ahtisaarival, s a BT tagjai előtt is Belgrád korábbról ismert álláspontját hangoztatta, hangsúlyozván, hogy nézete szerint a határidők negatívan hathatnak a tárgyalások további menetére, utalván ezzel arra, hogy Belgrádnak nem felel meg az összekötő csoportnak az a terve, hogy az év végéig döntés szülessen Kosovo státusáról. --- Mind több szövetségest kellene találnunk a közeljövőben, hogy érdekeinket érvényesíthessük, a tárgyalásokat pedig érveink erejében bízva kell folytatnunk - nyilatkozta a szerb államfő.
- Szerbiának az az eltökéltsége, hogy a térségben a stabilitás tényezője legyen, csak egy demokratikus Szerbia esetén érvényesülhet - jelentette ki Boris Tadić szerb államfő George Bush amerikai elnökkel való találkozóján. Bush és Tadić két alkalommal tárgyalt egymással a demokráciáról szóló kerekasztal-megbeszélésen, amelyet az amerikai elnök szervezett, valamint az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők munka jellegű ebédjén, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár adott a tiszteletükre. - Megértettem az üzenetét, hogy a demokratikus Szerbia nélkül nincs stabilitás a régióban. Mindent tudok az ön washingtoni látogatásáról és a Condoleezza Rice államtitkárral, Steven Hudley nemzetbiztonsági tanácsossal és Dick Cheney alelnökkel folytatott beszélgetéseiről - mondta Bush.
A BŐVÍTÉSI BIZTOS ÜZENETE. Olli Rehn azt üzente Vojislav Koštunicának, hogy nincs több vesztegetni való ideje a Hágával való teljes együttműködés megvalósítását illetően. A levélben, amit Rehn a múlt hét végén küldött Koštunicának, az áll, hogy a hágai együttműködés akciótervének megvalósításában az Európai Unió számít a szerbiai kormányfő személyes vezető szerepére. Az európai bővítési biztos hangsúlyozta, hogy a következő hetek döntőek lesznek ez ügyben. Az, hogy Szerbiát politikai instabilitás fenyegeti, valamint a G17 Plusz bejelentése miatt kérdéses a kormány fennmaradása, nem hat ki jelentősebben Brüsszel döntésére. A tárgyalások május 3-án szakadtak meg, és Szerbiának volt elég ideje arra, hogy a Hágával való együttműködés problémáját megoldja - mondta Ksenija Milivojević.
- Nincsenek többé olyan okok, amelyekkel Szerbia megindokolhatja, hogy nem működik együtt Hágával, főleg, ha tudjuk, mi lesz ennek a következménye. Meglátjuk, megbukik-e a kormány október elsején. Jóllehet vannak ilyen bejelentések, szerintem meg kell várnunk Carla del Ponte jelentését és az Európai Bizottság döntését - fogalmazott a Szerbiai Európai Mozgalom titkára.
ELMARASZTALTÁK SZERBIÁT! A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság tegnap kihirdette első ítéletét a Szerbia ellen tett feljelentés ügyében. Az ítélet szerint Milija Matijašević verbászi polgárnak megsértették az igazságos bírósági eljárásra való jogát. Vladimir Beljanski, a sértett védőügyvédje elmondta, hogy az elsőfokú tárgyalás során, az Újvidéki Kerületi Bíróságon megsértették védencének az ártatlanságra vonatkozó jogát, és elítélték gyilkosságra való felbujtás vádjával. A verekedő temerini fiatalok ügyében is - akik összesen 61 évet kaptak - az Újvidéki Kerületi Bíróság hozott ítéletet. Talán kezd világos lenni a nemzetközi közösség előtt, hogy a szerb igazságszolgáltatás sok esetben nem jogkövető magatartást tanúsít. Demokráciában elengedhetetlen, hogy a bíróságok szakszerűen végezzék munkájukat, és ne a politikai intrikák, korrupciók nyomják rájuk bélyegüket.
ÚJABB KORMÁNYVÁLSÁG! Ivana Dulić-Marković kijelentette, hogy a G17 Plusz főbizottságának döntésével összhangban a párt október 1-én kilép a szerb kormányból és képviselőházból.
- Az európai integráció fontosabb a G17 Plusz számára, mint a kormány fennmaradása - mondta Dulić-Marković. A G17 Plusz képviselői részt vesznek majd az új alkotmány meghozatalában, amikor szavazásra kerül sor.
A G17 Plusz főbizottsága döntést hozott arról, hogy a párt kilép a szerbiai kormányból, ha október elsejéig nem folytatódnak az Európai Unióval való stabilizációs és csatlakozási tárgyalások.
A Szerbiai Polgári Szövetség szerint képmutatás a G17 Plusz többhetes kampánya, amelynek során bejelentik, hogy október elsejétől ellenzékbe vonulnak, miközben Vojislav Koštunica kormányának a tagjai. A jogi vákuumnak köszönhetően a szerbiai kormány működőképes lesz a G17 Plusz tagjainak lemondása után is. Tehát az év végéig meghozható az új alkotmány, jóllehet a Képviselőház a G17 Plusz képviselői nélkül döntésképtelenné válik. A kormányról és minisztériumokról szóló törvény és a Szerb Képviselőház szabályzata sem határozza meg, hogy mi a teendő, ha nem választanak új minisztereket.