- Szabó Attila felvétele

- Vajdaság az 1974-ben megszerzett széleskörű autonómiáját elvesztette. A 2002-ben meghozott úgynevezett omnibusztörvény ennek az egykori autonómiának csak a töredékét, mintegy a 10%-át állította vissza. Ami ma a felsőoktatás jogi státusát illeti a Vajdaságban: a tartomány az alapítója a főiskoláknak, egyetemi karoknak, egyetemista- és diákotthonoknak, ám a pénzelés Belgrádban maradt. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk élni a jogkörökkel, hiszen hiába alapítunk új intézményt, ha azt Belgrád nem pénzeli - mondta BUNYIK Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár, a VMSZ alelnöke minap Újvidéken, a Petőfiben megtartott lakossági fórumon. Előadásának témája: Vajdasági magyar felsőoktatás a bolognai folyamat tükrében. A magyar felsőoktatáson a hangsúly, hiszen mint mondta: - A felsőoktatás fejlesztése a vajdasági magyarság esélyteremtésének egyik feltétele. Ilyen szempontból fontos az a határozat, amelyet 2001 márciusában hozott meg a tartományi parlament, melynek értelmében a főiskolai és egyetemi vizsgák megszervezhetők a nemzetiségek nyelvén is. Ennek pozitív hatása volt: néhány karon növekedett a magyar hallgatók száma, például az Újvidéki Egyetem jogtudományi Karán.
Vajdaságban a 9 állami alapítású főiskolán, az Újvidéki Egyetem 14 karán és a kollégiumokban a magyarság alulreprezentált. A múlt tanévben a 7501 főiskolai hallgató közül 844 volt magyar nemzetiségű (11%), a 38 169 egyetemi hallgató közül 2298 (6%), a vajdasági egyetemistaotthonokban lakó 315 fiatal közül 162 (3%) volt a magyar. Tekintettel arra, hogy Vajdaság lakosságának csaknem a 15%-a magyar, a 3, a 6, de még a 11 százalék is alulreprezentáltságra vall. Ez elfogadhatatlanul alacsony arány, melyen változtatni kell, mindenekelőtt úgy, hogy lehetőségeket teremtünk fiataljainknak arra, itthon folytassák tanulmányaikat. A lehetőségteremtés témájában BUNYIK Zoltán öt magyar projektumról beszélt. Az 5 között is a legnagyobb eredménynek a szabadkai Magyar Tanítóképző Kar megalakítását tartja.
- A szabadkai Magyar Tanítóképző Kar ez első, csak magyar nyelvű kar az állami alapítású Újvidéki Egyetem keretében. Ilyen még nem volt a határon túli régiókban sehol, hogy egy 100%-ban állami alapítású magyar intézményt az adott állam (pl. Románia), és nem a magyar állam pénzel. Természetesen számítunk a magyar kormány támogatására a könyvtár kialakításában, a felszerelés beszerzésében, hiszen egy versenyképes felsőoktatási intézményt szándékozunk létrehozni, az új kar viszont a nulláról indul - mondta a tartományi oktatási titkár, és hozzátette: az elhúzódó jogi eljárás miatt a VMSZ, az Európai Parlament magyar képviselőinek a közbenjárása és nemzetközi nyomásgyakorlás is kellett ahhoz, hogy Belgrád rábólintson a magyar intézmény születésére. Emlékeztetőül: a tartományi parlament 2004. március 30-án hozta meg alapítói határozatát, az Újvidéki Egyetem tanácsa pedig csak 2006. január 31-én hozott döntést az új kar megalapításáról.
A második sikeres projektum a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium létrehozása 2001-ben. A VMFK alapvető célja a vajdasági magyar tudományos utánpótlás tervszerű nevelése, a vajdasági magyarság (hallgatók és tanárok) a felsőoktatásban, felsőoktatási intézményekben való aránytalan képviseletének kiküszöbölése. A kollégium tartományi tudományos-oktatási intézmény, melynek működési alapja egy ösztöndíjazási rendszer, és a velejáró tutorális oktatási-képzési forma. A VMFK - az egyéni képzés mellett - közösségi képzési programokat is szervez. Az intézmény egyik legjelentősebb eredménye, hogy sikerült életre hívnia és fenntartania a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, a Professzorok Tanácsát és a Tudósklubot.
A harmadik nagy projektum: Európa Kollégium építése Újvidéken. Egy legalább 300 férőhelyes, szakkönyvtárral korszerűen felszerelt egyetemistaotthon létrehozása a magyar főiskolások és egyetemisták számára. Mint már beszámoltunk róla: a kollégium megvalósításán dolgozó Európa Alapítvány az idén március 1-jén alakult meg, 15 nappal később pedig már be is jegyezték. Az építészeti terv kidolgozása folyamatban van. A kollégium az egyház tulajdonában lesz, a felépítéséhez szükséges anyagiakat magyarországi, hazai és nemzetközi forrásokból, valamint saját bevételből biztosítják. Az anyagiak kapcsán Bunyik emlékeztetett arra, hogy abban a megállapodásban, melyet nemrég Szabó Vilmos, a magyar kormány politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke írt alá, kiemelt helyen szerepel a Vajdaságban épülő magyar kollégiumok támogatása.
- Az újvidéki magyar diákkollégium létrehozásától, felépítésétől és működtetésétől a következőket várjuk: növekszik majd a magyar egyetemi hallgatók száma, s ezzel a vajdasági magyar értelmiségi réteg. Csökken az asszimiláció a magyar értelmiségiek körében. A diákkollégium mint jelentős szellemi műhely a fiatal magyar alkotók (irodalom, képzőművészet, zene, számítástechnika) gyülekezőhelye, központja lesz, mely erősíteni fogja a vajdasági magyar szellemi elitet - mondta egyebek között Bunyik Zoltán.
A negyedik projektum: Multikulturális Egyetem alapítása Szabadkán. Szabadka önkormányzata 2003. július 22-én hozott döntést az egyetem létrehozásáról. A városban a XVIII. századig nyúlik vissza a felsőoktatás hagyománya, a Vajdaságban itt működött az első egyetem, a Jogi Kar (1920-1941). Aztán a határ menti övezethez tartozó Szabadka a szándékos és módszeres leépítés áldozata lett, a régiók Európájában azonban lát esélyt a felzárkózásra. Az észak-bácskai magyarlakta régió gyorsabb fejlődése érdekében egy önálló multikulturális intézmény alapítására van szükség Szabadkán. A tartományi oktatási titkár elmondta: nem tudni, hogy ez a terv hogyan és mikor valósítható meg. A törvény szerint ugyanis az egyetemalapításhoz legalább 3 oktatási-tudományos-művészeti területen kell akkreditációval rendelkezni, jelenleg azonban a szabadkai székhelyű karoknak együttvéve is csak 2 területen van akkreditált programjuk. Még egy területen kell akkreditált programot indítani, ez lehet orvostudományi, művészeti vagy természettudományi-matematikai terület. Még nem dőlt el, hogy az új egyetem - ahol szerb, magyar, horvát, angol és német nyelven folyna az oktatás - a meglévő karok integrációjával jön-e létre, vagy újonnan alapított intézményekből.
Az ötödik, a Vajdasági Magyar Egyetem, még nem projektum, csak elképzelés:
- Az erdélyi, a kárpátaljai és a szlovákiai példára tekintve felmerült egy délvidéki magyar egyetem létrehozásának a gondolata. A vajdasági magyar közösségnek nagy szüksége van arra, hogy a fiatalok saját környezetükben tanulhassanak anyanyelvükön, növelve így a szülőföldhöz való kötődést. A délvidéki önálló magyar egyetem létrejöttével csökkenne a magyarországi egyetemeket választók száma, s ezáltal az elvándorlás is. A politikai és a civil szféra is messzemenően támogatja a kezdeményezést. Az újvidéki Civil Mozgalom vállalta, hogy elkészíti a magyar egyetem tervét - mondta Bunyik Zoltán.