home 2024. március 04., Kázmér napja
Online előfizetés
„Az emlékőrökben ott van a szívem és a lelkem egy darabja”
Fehér Márta
2024.01.19.
LXXIX. évf. 3. szám
„Az emlékőrökben ott van a szívem és a lelkem egy darabja”

Kézműves, a kézművesség számomra azt jelenti, amit magammal hozok, amit most alkotok és amit továbbadok. Makraméfoglalkozásokat és -táborokat vezet, az ötéves Teo és a négyéves Tia édesanyja, (kamionos)feleség, férje, Bohata Gábor hétköznap nemzetközi utakon jár, mindenben támogat. Óvónő a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézményben, és gyermek, aki mindig számíthat a (nagy)szülőszeretetre.

S persze nő, aki akarja és tudja mindezt összehangolni, akinek tervei vannak az önmegvalósítás további útjáról. Bohata Pósa Zsanett emlékőrei mindezt egy alkotásba foglalják.

Hogy mi az emlékőr? Puha, lágy, kedves, az arcra mosolyt csaló, életigenlős, a családtagok személyiségét és a család egységét, a kölcsönös szeretetet kifejező, az apró részletekkel, elhelyezésekkel, háttérrel és a kiegészítő apró tárgyakkal a felismerhetőséget garantáló családábrázolás — a makramé, azaz a csomózás művészetét felhasználó kézművestechnika segítségével, képbe, üveg mögé zárva.


Bohata Pósa Zsanett  (Pósa Csaba felvételei)

A kézművesség kisgyermek korom óta az életem része, mondja, és a hangulatos családi otthon ezt visszatükrözi. A nappaliban elhelyezett alkotósarkot elfoglaló hosszú asztal mellett ülünk le, az asztalon egy dobozban kész babák — egy kétfiús édesanya s immár felnőtt gyermekeinek gyermekei — várják, hogy keretbe kerüljenek, a nagymama jobb és bal oldalán felsorakozva. Körülöttünk különböző színű és vastagságú makraméfonalak, olló, ragasztópisztoly, pici szemüvegkeretnek való vékony drót — bizony, ha szemüveges a megformázandó személy, Zsanett drótfogóval úgy alakítja a keretet, hogy megfeleljen a valóságnak —, s megannyi apró kellék, eszköz.

A téli szünidőben egy kissé szokatlan a gyermekzsivaj-mentesség egy kisgyermekes család otthonában, Zsanett elmondja, nagyszülős délutánt tartanak, időről időre erre is szükség van, hogy tudjon alkotni, a megrendeléseknek eleget tenni, hogy meg tudjam valósítani az ilyen kis álmaimat. Délelőtt és kora délután a munkájának, az ovis gyerekeknek él, a késő délutánok, a kora esték és a hétvégék ugyanolyan pörgősek — nyugalommal és meghittséggel többé-kevésbé megtűzdelve —, mint mindenütt. A családi ritmustól függően gyakran a késő este, kora éjszaka Zsanett énidője. Ám a gyerekek olyannyira a kézművesség világába, az alkotás varázsába születtek és nőttek bele, hogy ha tehetik, édesanyjuk mellett ők maguk is alkotnak.

— A makramé új dolog az életemben, 2022-ben sajátítottam el az alapokat A Szakkörnek köszönhetően, s egyszerűen magával ragadott. Már a foglalkozások során és azóta is sokat kísérleteztem, kerestem a megoldásokat, próbálkoztam a magam módján megoldani olyan haladó praktikákat, amelyek megtanulására az egyéves kezdő tanfolyam értelemszerűen nem nyújt lehetőséget. S akadtak olyan esetek is, amikor kellett egy külső szem — a férjemé vagy a szüleimé —, hogy megvalósíthassam azt, amit elképzeltem. Nagyon tudatosnak kellett lennem, hogy vagy elengedem, vagy kitartok mellette. És mivel láttam, hogy sok lehetőség adódik majd ezáltal számomra, akkor úgy osztottam be a napjaimat, az életemet, hogy a család is mellém álljon, a munkámat is meg tudjam valósítani mellette, de mindig új és új dolgokra törekedjek. Kevés a makramés szakkönyv, maga a gyakorlás, a jártasság viszi eredményre a makramézót.

* Ez önkifejezés vagy pénzkereseti forrás?

— A legfontosabb, hogy önkifejezés legyen. Az ember a mai világban mindig keresi magát. Keresi azt, hogy valamiben megnyugodjon, megtalálja önmagát, ami nem kényszeres, nem rutinos, amiben fejlődhet. Amikor valaki választ magának egy szenvedélyt, akkor abban éppen ezt a kiszámíthatatlanságot, a kihívásokat is keresi, hogy majd bizonyos új dolgokat hoz az életébe. Számomra a makramé ezt nyújtja. Viszont senki nincs a pénzkeresési lehetőség ellen, és kétgyermekes családanyaként ezt a részét is szem előtt tartom. Ha ehhez a jó érzés mellé még egy jó cél is társul, akkor ez nagyon ösztönző az embernek.

Ahogyan a legtöbb kézműves, Zsanett is először a családnak alkotott. Az emlékőr úgy született, hogy nagyon szeretett volna valami egyedit készíteni a csomókat, az alapanyagokat felhasználva, s elkezdett ötletelni a kis babákon.

— Amikor a férjem meglátta, azt mondta az egyikre, nagyon hasonlít egy barátunkra. Ennek a barátunknak éppen akkortájt volt az esküvője, és eszembe jutott, milyen kedves, egyedi ajándék lenne, ha egy emlékbe zárnám e számukra jeles napot, eseményt. Nagy meglepetést, örömet okozott az ajándék, s ezután egyre többen kerestek meg különleges kérésekkel, amihez persze a közösségi oldalra feltöltött képek is nagymértékben hozzájárultak. Ahány ember kérését meghallgattam, annyiféle emlékőr született, egyre több és tágabb ez a téma. Sokan már saját elképzeléssel, különös kéréssel érkeznek, de persze az alkotói véleményre is hagyatkoznak. Nagyon örülök, hogy ilyen sok ember vesz körbe, sokféle életet megismerek ezáltal. Minden emlékőrben ott van a szívem és a lelkem egy darabja.

Első pillantásra egyszerűnek tűnhet az emlékőr elkészítése, ám valójában nem mindegy, hogy például a babák fogják-e egymás kezét vagy karolják egymást, ki ki mellett áll. Valaki kövér-e vagy sovány, magas-e vagy alacsony, ki kihez viszonyítva mekkora, kopasz-e vagy kopaszodó (s ő maga milyennek látja magát a valóságban), göndör vagy sima a haja, sűrű vagy ritka. A gesztusokat, a csak az illetőre jellemző ruházatot, színvilágot is igyekszik visszaadni, s az alkotó arra is ügyel, hogy a megformázandó hölgyek közül kire milyen ruhahossz a jellemző — sorolhatnánk hosszan-hosszan. Sok-sok apróságnak kell passzolnia, hogy az emlékőr élethű legyen, függetlenül attól, hogy a szűk vagy a népes családot, esetleg csak annak egy vagy néhány tagját ábrázolja. Zsanett az emlékőr méretével is szívesen kísérletezik, s az olyan érzékeny kérést is jó érzékkel oldja meg, ha egy szülőpár a megszületett gyermeke mellett az elvesztettnek is emléket szeretne állítani. 

Az emlékőr mellett angyalokat is készít, felkérésre egy kanizsai játszóházba, a gyermekmosdóba alkotta meg a tükröket, és egy szivárványt a központi terembe, ahol a gyerekek tombolnak, buliznak. Egy gyógytornász rendelőjét Zsanett óriási, 80 centiméter átmérőjű makramékeretes tükre teszi egyedivé, meleg hangulatúvá. Adja magát a kérdés, lesz-e ebből webshop, és Zsanett örömmel mondta, igen, egy kedves ismerőse felajánlotta a segítségét, mert meggyőződése, hogy külföldön is nagyon szépen el lehetne adni a vajdasági kézművesek termékeit, s négy itthoni kézműves — köztük Zsanett — remekeit kínálná ezen a felületen.

* Miért mond igent a foglalkozások és a táborok vezetésére?

Szép, hogy továbbörökíthetem, amit az őseink ránk hagytak. Hiszen ez is egy népi mesterség. Ezeknek a mesterségeknek van egyfajta kötődési és vonzási erejük. Úgy gondolom, akkor vagyunk sikeresek, ha gyerekeinkkel meg tudjuk ismertetni a kézműveshagyományainkat, ezáltal a nemzeti identitásukat erősítjük. A kézművesség számomra minden: feltöltődés, szabadság és lelki béke. Amikor alkotok, egy kicsit elszakadok a mindennapok gondjaitól. Megfeledkezem önmagamról, a nehézségekről, és csak önfeledten dolgozom.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..