Az aracsi templomrom jelenlegi látképét a megvalósult állagmegóvó és rekonstrukciós munkálatokkal alakították ki. Az épületmaradvány, mely a jelenlegi állapotában is magával ragadja a szemlélőt, az eseményre megtelt érdeklődőkkel, akik Vajdaság más-más településeiről érkeztek. A rendezvény különleges hangulatát a szeszélyes nyári időjárás sem tudta elrontani.  

Az emléknap szónoka Sárközi István, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke volt.

— Az emlékezet útján érkeztünk ide, ahol a pusztatemplom egy darab szent föld, ahol történelem van a föld alatt is, a mi történelmünk. Körülöttünk egykor virágzó település volt, ami többször elnéptelenedett, támadás érte, megfosztották jogaitól. Ma az évszázadok tanújaként, az ősidők emlékműveként áll ez a szakrális épület. A templom maradványai. Ellenállt az időjárás viszontagságainak, szembeszállt esővel és viharokkal. Falai titkokat őriznek, a szántóföld elfedi a múltat. A múltat, melynek feltárását el kell végeznünk. A templom környékén a föld alatt még értékes régészeti leletek vannak. A szülőföldön maradás, a gyökerek mindig köthetők bizonyos szimbólumokhoz is. Az aracsi pusztatemplom az örökségünk. A vajdasági magyarság leglényegesebb emlékhelye, az identitás megőrzésének a jelképe, melyet Szerbia egyik legjelentősebb műemlékeként tartanak számon. Összetett, sokszereplős folyamat a pusztatemplom állagmegőrzésének és felújításának projektuma. Összefogásra van szükség, hogy fennmaradjon. Restaurátorok, műemlékvédelmi intézetek, a szerb és a magyar kormány, a Tartományi Kormány összefogására, művészettörténészek, a Magyar Nemzeti Tanács, a környékbeliek, a magyarság, az egyetemek, az önkormányzatok, a tájékoztatási eszközök, és még sorolhatnám mindazokat, akiknek fontos a múltjuk, jelenük és jövőjük — mondta Sárközi István. Ezután így folytatta: — Közös érdekünk, hogy ezt az emblematikus helyet, a környezetét a XXI. századi igényeknek megfelelően alakítsuk ki, hogy felkerüljön az idegenforgalmi útvonalak térképére, fenntartható jövőképpel rendelkezzen, és teljesen beilleszthető legyen a kulturális turizmusba. Ünnepi gondolatait azzal a reménnyel fejezte be, hogy az aracsi pusztatemplom és a vajdasági magyarság egy szebb jövő elé néz. Együtt, közösen.  

Az alkalmi művelődési műsorban Hajvert Ákos és Fehér Farkas Hajnalka, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének versmondói Reményik Sándor A kövek zsoltára című költeményét adták elő, valamint fellépett az óbecsei Schola Cantorum Énekkar, Stefaniga Otília vezetésével.