home 2024. december 22., Zénó napja
Online előfizetés
Augusztus 17-e
Martinek Imre
2024.08.17.
LXXIX.. évf. 33. szám
Augusztus 17-e

Ezen a napon született 1629-ben Oleszko, pontosabban az egykoron legtovább lengyel, de története során litván és magyar fennhatóság alatt is álló, ma viszont Ukrajnához tartozó település várában Sobieski János, azaz Jan Sobieski. Lengyelország királya (III. János) és Litvánia nagyfejedeleme.


Győr — 2023. július 20.

Huszonkét éves uralkodása a stabilizálódás időszakát hozta el a korábbi konfliktusokkal és háborúkkal sújtotta államban. A népesség körében népszerű Sobieskit már életében kiemelkedő katonai vezetőnek tartották: leghíresebb győzelmét a kahlenbergi csatában a törökök felett aratta, 1683. szeptember 12-én. Ezután Sobieski a Magyarországon keresztül visszavonuló török csapatokat követve október elején Párkánynál erősítés nélkül megtámadta az összevont török haderőt, de kis híján fogságba esett. Másnap, Lotaringiai Károly támogatásával a keresztény koalíció jelentős győzelmet aratott a párkányi hajóhídnál, ahol nagy létszámú törököt mészároltak le. Ezután ostromzár alá vették Esztergomot, melyet a török parancsnok rövid tárgyalás után feladott. E városok visszafoglalásánál egyébként az a Marco d’Aviano, azaz boldog Avianói Márk is jelen lehetett, akiről éppen a minap, az augusztus 13-ai krónikánkban emlékeztünk meg.

A legyőzött oszmánok Sobieskit „Lengyelország oroszlánja” néven emlegették, míg a pápa a nyugati kereszténység és a hit védelmezőjének kiáltotta ki. Regnálása alatt azonban nem tudta megreformálni az elavult államszerkezetet, és nem sikerült megoldania fia, Oława hercegének az utódlását sem. Az élete vége felé rossz egészségügyi állapotban lévő király végül 1696. június 17-én hatvanhat éves korában hunyt el Varsóban. Sobieski halálával ért véget a Nemzetközösség virágzása, és kezdődött el a hanyatlás kora. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Sobieski emlékezetét leginkább Lengyelországban őrzik, de Győrött és Esztergomban, illetve ez utóbbival szomszédos felvidéki Párkányon is vannak vonatkozó érintőpontok. Múltvallató jegyzetünk 2024. július 20-án készült zárófotográfiáin e két Duna-parti város domborműves címere látható. Mindkettő az újjáépített, majd 2001. október 11-én a forgalomnak hivatalosan is átadott Mária Valéria híd vasszerkezetén található.


Esztergom város címere


Párkány város címere

Fényképezte: Martinek Imre

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..