Június 29-e, Péter-Pál napja, a néphagyomány szerint az aratás kezdete, régen ugyanis úgy tartották, ezen a napon szakad meg a búza töve. A gabona betakarítása az árpával indul, majd a rozs, a búza és a zab következik. De mivel ez a dátum a népi kalendárium alapján dologtiltó nap volt, sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát.
Régen Péter-Pálkor az emberek kimentek a határba, és kalaplevéve, a jó termésért, kedvező időjárásért fohászkodva, mindenki levágott egy keresztrevalót. Az aratás kezdetén nem tartottak ünneplést, hiszen sok volt a munka a földeken, utána azonban igen. A kaszával férfiak dolgoztak, a marokszedés az asszonyok feladata volt, a kévék bekötését és összehordását ugyancsak a férfiak végezték. Az aratás közös és fontos munka volt, hiszen ilyenkor takarították be a megbecsült, imába foglalt mindennapi kenyér alapanyagát. A templomokban az aratók miséjén megáldották a szerszámokat, hogy áldás legyen a búzán, azaz az „életen” is.
Mivel az idén ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, említést érdemel egy rövidke, mindössze nyolcsoros verse, a Fekete kenyér című, mely 1845-ben született. Ebben a költő arra kéri az édesanyját, ne aggódjon amiatt, hogy hazatérő fiának nem tud fehér kenyérrel kedveskedni. Hiszen, mint mondja: „Bármilyen barna is az a kenyér. / Itthon sokkal jobb ízü énnekem / A fekete, mint máshol a fehér.” Rendkívül egyszerűen, de annál meghatóbban fejezi ki az otthon, a család fontosságát, amit annak idején, a hétvégi hazatéréseimkor, nagyanyám aggódó gondoskodását látva, én is gyakran éreztem. És eszembe jut még most is, amikor a saját felnőtt gyerekem van éppen itthon, és elé rakom az ebédet.
Péter-Pál napja a római egyházat alapító két apostol főünnepe, akik más-más években, de ugyanazon a napon szenvedtek vértanúhalált. Pétert, akinek a neve kősziklát jelent, a halászok patrónusaként tisztelik, mert maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt, de a lakatosok is a védőszentjüknek tekintik, mivel ő a mennyország kulcsainak az őrzője. Pál apostol az, aki Saulusból lett Paulus a damaszkuszi úton történt híres megtérés hatására. Pálfordulást még ma is akkor szoktunk emlegetni, ha valakinek homlokegyenest megváltozik a véleménye.
Az aratóünnepségek az előttünk álló hétvégén kezdődnek, és a hagyományok felelevenítése mellett jó alkalmat adnak a találkozásra, a közösségi együttlét megélésére. Én pedig, aratóének helyett, ezzel a néhány sorral rovom le tiszteletemet a jeles nap és egyúttal az év fontos időszaka előtt.
