A citált fülszöveget ugyan a világháló hozta, ellenben magával a címben szereplő helyszínnel ezúttal is valamivel korábban sikerült megismerkednünk. Történetesen Kolodko Mihály szobrászművész ahelyt fellelhető alkotásának nyomába eredve. Jelen esztendő újkenyér havának utolsó napjaiban.

Szóval 2022. szeptember 10-én és 11-én megelevenedni készül az aquincumi katonavárosi amfiteátrum.

A látogatók megismerkedhetnek a rómaiak és az ókori Pannonia területén, illetve a tartomány határain túl élő népek életmódjával és fegyverzetével, valamint megtekinthetik, hogyan csapnak össze a legionáriusok és a barbárok. Az egész napos, háromfelvonásos előadásból megismerhetjük a verhetetlen római hadigépezet működését, nyomon követhetjük a hadifoglyok sorsát eldöntő rabszolgavásárt, a gladiátorok kiképzését, melynek során kíméletlen harcosokká edzik őket, sőt, a látványos gladiátorjátékokon a nézők életről és halálról is dönthetnek.

A hétvége során a szervezők készülnek még történelmi divatbemutatóval és szépségszalonnal, gyerekek számára mitológiai mesemondással, illetve egyebek mellett számos kézműves-foglalkozás és bemutató, régészeti előadások és tárlatvezetések, bátorságpróba, családi kincskeresés, valamint szombat este görög—római táncház is várja az Amfiba látogatókat.

A belépés minden látogató számára ingyenes!

A rendezvény az Aquincum Baráti Kör szervezésében, Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával valósul meg.

Részletes program és további információ: www.aquincum.hu

Végezetül pedig egy kis történelem.

Az aquincumi katonai amfiteátrum helyreállított maradványai

Az egykori monumentális építményt feltehetően valamikor a Kr. u. II. század közepe táján, Antoninus Pius császár (Kr. u. 138—161) uralkodása alatt létesítették. Az építési munkákat a mai Flórián tér és környéke alatt húzódó egykori táborban állomásozó Legio II Adiutrix műszaki alakulata végezte.

A lelátó külső falainak hossztengelye 131,8 méter, a kereszttengelye 108,4 méter. Az ovális, 89,6 x 66,1 méteres arénát, mely nagyobb, mint a római Colosseumé, négy kapun át közelíthették meg a gladiátorviadalok, állatküzdelmek és katonai bemutatók szereplői. Az északkelet—délnyugat irányú hossztengely vonalában fekszik a két főkapu. A rövidebb tengely két végpontjában egy-egy állatketrec foglalt helyet. A keleti kapunál lehetett Nemesis szentélye, aki az amfiteátrumi játékok védőistennője volt. Innen feliratos oltárkövek kerültek elő.

Az aréna alatti, kőből épített csatornahálózat lehetővé tette annak vízzel való elárasztását, így vízi csaták és más vízi látványosságok megrendezésére is volt lehetőség. Az amfiteátrum alsó üléssorait természetes kiemelkedésre, a felsőket 24 U alakú, sugarasan kialakított kőfalra építették. Ez utóbbi külső oldala helyenként 3 méter magasan is megmaradt. Az arénát körülölelő pódium kváderkőfalazással készült, és vörös színnel festették ki. A nézőteret, mely 12-13 000 fő befogadására volt alkalmas, 20 boltíves bejáraton lehetett megközelíteni.

A késő római korban elvesztette funkcióját, ekkor egy ideig erődítményként használták, akárcsak a népvándorlás korában itt időző népcsoportok. A longobárdok VI. századi jelenlétére utal, hogy a déli kapuban elfalazva ezüstkincset találtak. Az építményt később a herulok, az avarok és feltehetően a honfoglaló magyarok is használták. A középkorban az amfiteátrum földdel töltődött fel, területe egy ideig vesztőhelyként működött, majd a XVIII. század végén az óbudai gyárak munkáslakásai épültek itt. Az amfiteátrum romjai felett létrejött dombon, melyet Királydombnak neveztek el, sugarasan a körépítmény középpontja felé irányuló házakat építettek, melyek jól tükrözték az egykori építmény alaprajzát. A házak pincéjében megmaradt hatalmas falak jelentőségét a XIX. század elején ismerték fel. Ekkor volt az első felmérése is, de a feltárása és a műemléki bemutatása csak 1935 és 1941 között történt.

A közzétett helyszíni fotók 2022. augusztus 28-án készültek.