Mottó: „Az ember mindent okosan kiszámít, előrelátással elvégez, de a siker nem ezen fordul, hanem a titokzatos véletlenek láncolatán. Nevezheted jó szerencsének vagy sorsnak, de legegyszerűbb lesz, ha isteni gondviselésnek nevezed…” (Herczeg Ferenc: Az élet kapuja)
A Magyar Nemzeti Tanács és Versec Város Önkormányzata támogatásával rendezte meg szeptember 15-én Versecen a helyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület a Herczeg Ferenc-emléknapot. Sorrendben huszonegyedszer.
A korábbi esztendőkhöz viszonyítva az idei találkozó szervezői nemcsak az irodalmárokat, továbbá a történelemmel átszőtt irodalom, illetve az irodalommal átitatott történelem kedvelőit szólították meg, hanem egy tematikus, úgynevezett kincskereső vetélkedő révén a régió magyar tannyelvű iskolásait is. Az Ismerd meg Herczeg Ferenc szülővárosát című megmérettetésben két-két ürményházi és verseci, továbbá három székelykevei csoport jeleskedett. Mi több, tette azt az Érdsomlyó tövében javában tartó, hatvanegyedik szüreti forgatag közepette. A Szűk legyen a szó és tágas a gondolat című, ugyancsak az emléknap alkalmából meghirdetett irodalmi pályázatra beérkező három alkotás közül kettő a szerbiai Bánságban, egy pedig a Partiumban született.
Ösztöndíjasok a déli viharsarokban
Az irodalmi találkozó központi helyszíne változatlanul a verseci városháza díszterme volt. A címeres mennyezet alatt a nyitányt a székelykevei citerások hozták, majd a házigazdák nevében Bene Klára, a Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület elnöke, Krizbai Hajnalka nyugalmazott tanítónő, a Herczeg Ferenc Emlékbizottság elnöke, illetve Dragana Mitrović, Versec polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Sor került az emlékplakettek átadására is a tízéves testvérvárosi jubileumát ünneplő Versec és az anyaországi Helvécia elöljárói között. A már megnevezetteken, illetve a VMMSZ-t meg az MNT-t képviselő küldötteken és az idei Petőfi Sándor Program hét vajdasági ösztöndíjasán kívül megkülönböztetett köszöntésben részesült Jódal Rózsa írónő, a verseci magyar kultúregyesület korábbi elnökei, ft. Palatinus Alen helyben szolgáló fiatal plébános, Kubik Zoltán, a belgrádi magyar nagykövetség politikai osztályának tanácsosa, valamint az irodalmi pályázatra beérkezett alkotások elbírálásával megbízott Herczeg Ferenc Emlékbizottság tagjai.
A testvérvárosi emlékplakettek átadása
A régi helyükről elvágyódó, puszta létüket új tartalmakkal megtölteni óhajtó homokszemekből Isten segedelmével akár igazgyöngyök is formálódhatnak. Mindehhez viszont temérdek időre van szükség. Időre és állhatatosságra. E rendhagyó „tanmesébe” öltöztetett intelmeket msgr. Bogdán József fehértemplomi plébános, papköltő vázolta fel. Mindebbe Czini Zoltán nagybecskereki magyartanár Versec — örök és a szilágyzoványi Thököly Vajk Anyanyelvem című díjnyertes pályaművének sorait is belészőve. A harmadik, az Édes hazám, merre bolyong néped? című irodalmi alkotást maga a szerző, Balassa Julianna nyugalmazott pancsovai pedagógus olvasta fel.
Az interaktív ifjúsági vetélkedőben megméredzkedő csapatok (Székelykevei Citerások, Ürményházi Hittanosok és Verseci Táncosok) felkészítői Magyar Ede, Barna Horváth Anna és Virág Klára voltak.
És bár a bizakodókban ezúttal is felbuzgott a remény, hogy esetleg az idén mégiscsak sikerülhet végre ismét felhelyezni a méltató koszorút az írófejedelem szülőházának homlokzatán lévő bronz arcképes, magyar, német és szerb szövegű emléktábla alá, egyelőre maradt minden a maga megkövülni tetsző változatlanságában! A jóhiszemű elképzelések síkjáról olykor sajnos szinte lehetetlen érdemben elmozdulni.
A székelykevei különítmény és a szervezők (a szerző felvételei)
