Nem is gondolnánk, mennyi bajt tud okozni, ha a szervezetünk el van savasodva. Ez a töredezett hajon, körmön és az ok nélküli fáradtságon kívül súlygyarapodást és oxigénhiányt is okozhat.
A megfelelő sav-bázis arány számos élettani folyamatra hat az emésztéstől kezdve a sejtek anyagcseréjén át a salakanyagok kiválasztásáig. Ahhoz, hogy a szervezet meghatározó biokémiai folyamatai mindig megfelelő, állandó körülmények között játszódjanak le, testünk úgynevezett pufferrendszereket alkalmaz, melyek kémhatása — savassága, illetve lúgossága (bázikussága) — szinte állandó. A szervezet legfontosabb pufferrendszere, a vér és a sejtek közötti tér kémhatása is csak szigorúan meghatározott értékek között mozoghat. Ennek érdekében az életfolyamatok nyomán keletkező savtöbblettől a tüdő működése, nagyrészt pedig a vese kiválasztása szabadítja meg a szervezetet.
A táplálkozás pH-ra tett hatása hosszú távon részben kivédhető. Az elfogyasztott ételek által a szervezet pH-értékének — savas vagy lúgos irányba való — eltolása az egyensúly felborulását eredményezi, ami nem jár azonnali tünetekkel. Az egyoldalú táplálkozás hatására hónapok, sőt, évek alatt alakulhatnak ki krónikus betegségek. Ha a szervezet hosszú időn át nem képes megszabadulni a nagy savmennyiségtől, akkor saját tartalékaihoz nyúl, és bizonyos ásványi anyagokat, így — a savak semlegesítése céljából — kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot von el a szervezettől, leginkább a csontokból. A savak kiválasztását a szervezet a nyirokrendszerben végzi, majd a méreganyagok a vizelettel távoznak. Ha azonban túlterheljük a „gépezetet”, a testünk a zsírszövet termelésével fog védekezni, hogy a savak ne támadhassák meg a létfontosságú szerveket.
Az elsavasodás tünetei: állandó fáradtságérzet, gyakori fejfájás, narancsbőr, mellkasi fájdalom, gyomor- és bélpanaszok, gyenge immunrendszer, emésztési gondok, gombák elszaporodása, duzzadt és érzékeny íny, hányinger, légszomj, köhögés, súlyfelesleg, allergia, pattanások. Súlyos esetben állandósulhatnak a túlsavasodás következtében kialakuló ízületi fájdalmak, izomgörcsök, álmosság, idegesség, koncentrációs és alvászavarok, vérnyomáscsökkenés, valamint immunrendszeri gondok.
A lúgosító hatású ételek 70–80%-ot tegyenek ki, a savasító hatásúak fogyasztási aránya pedig 20–30% legyen, vagyis az étrend feltétlenül tartalmazzon savasító hatású élelmiszereket is.
Nem csak a táplálkozás okolható a szervezet elsavasodásáért, viszont kutatások igazolják, hogy vannak olyan ételek, amelyek elősegítik ezt a folyamatot. Közéjük tartozik a koffein, a csokoládé, a túl zsíros és fűszeres ételek, a húskészítmények, valamint az édességek. Az sem mindegy, hogy mikor és mennyit eszünk. Nem ajánlatos túlzottan bevacsorázni, a gyümölcsöt pedig — a cukor- és savtartalma miatt — lefekvés előtt különösen fontos kerülni. A napi többszöri étkezés az ideális.
A mozgáshiány, a stressz, a radikális táplálkozási divatirányzatok, a koplalás, az alkohol, a nikotin, a kevés vízfogyasztás, illetve bizonyos betegségek és gyógyszerek is felboríthatják a sav-bázis egyensúlyt.
A következő héten a lúgosításról olvashatnak hasznos tudnivalókat.
Az illusztráció forrása: www.pixabay.com