— Az egyik legaggasztóbb kérdés, hogy milyen hatása lehet majd a Balkánra a skót referendumnak. Kétségtelen, hogy Boszniára, Macedóniára, Szerbiára és Koszovóra nézve is lesznek következményei — nyilatkozta az ismert szakember a Tanjug hírügynökségnek.

Lindsay abban is biztos, hogy a döntésnek ennél jóval nagyobb hatása lesz.

— Katalónia annak ellenére készül a függetlenségi népszavazásra, hogy a spanyol kormányzat elutasító ezzel kapcsolatban — teszi hozzá a londoni egyetemi tanár, aki szerint éppen ezért a skót referendumot igen óvatosan kell kezelni. Az emberek ugyanis tudni akarják majd, hogy ha a skótoknak joguk van a saját sorsukról dönteni, akkor másoktól ezt miért tagadják meg.

— Ha Skóciának megengedik, hogy független állam legyen, akkor Európa más területein fel fogják tenni a kérdést, hogy egy-egy régió esetében ezt miért tiltják. Ez pedig számos kihívás elé állítja majd a nemzeti kormányokat.

A brit szakember emlékeztet rá, hogy az egyesült Európa alapvetően a demokrácia védelmezésén alapul, ezért nem lesz tetszetős az a következtetés, amely szerint az európai államok éppen ezt az alapjogot tiltják meg állampolgáraiknak.

A népszavazás lehetséges végeredményével kapcsolatban Lindsay hangsúlyozza, hogy nagyon sokáig az a vélemény volt a mérvadó, miszerint a skótok határozottan elutasítják majd a függetlenséget. Csakhogy a legújabb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az igenek és a nemek közötti különbség jóval szorosabb lesz a vártnál. A jelenlegi felmérések szerint végül azok lesznek többségben, akik a brit unió fenntartására fognak voksolni, azaz igencsak csekély az esély rá, hogy szeptember 19-én arra ébredjünk, hogy az általunk ismert Nagy-Britannia megszűnt. Lindsay szerint senki sem vonja kétségbe, hogy Skóciának joga van a függetlenség útjára lépni, a kérdés inkább az, hogy a skótoknak mi felel meg jobban: a saját út vagy az Egyesült Királysághoz való tartozás. A brit szakember úgy véli, hogy ha Skócia végül mégis kikiáltja a függetlenségét, akkor igen gyorsan, már 2016-ban elnyerheti a nemzetközi közösségen belüli teljes tagságot. Az ENSZ-be, illetve annak társult intézményeibe néhány nap alatt beléphetne. Sokkal összetettebb kérdés azonban Skócia EU-tagsága. Lindsay szerint meglesz majd a kellő politikai akarat ahhoz, hogy ezt a kérdést végül ne kelljen túlbonyolítani — ahogyan azt most némelyek feltételezik. A brit egyetemi tanár megítélése szerint a skót függetlenség kikiáltása után várhatóan egyidejű tárgyalások kezdődnének meg a brit unióból való kilépésről, illetve az Európai Unióba történő belépésről.

Christoph Bender, a bécsi székhelyű Kezdeményezés az Európai Stabilitásért (ESI) szervezet alelnöke szerint a skót kérdés eltér a többi hasonlótól. Skóciában ugyanis nem nyomták el a lakosságot, mint például Koszovóban, nem interveniált egy szomszédos állam sem, mint a Krím félsziget esetében, s olyan háború sem volt, mint Abháziában és Dél-Oszétiában. Skóciában senki sem tart egy esetleges katonai beavatkozástól, sem külföldi nyomásgyakorlástól, s London is egyértelművé tette, hogy tisztelni fogja a népszavazás eredményét. Bender szerint a nemzetközi elismeréssel sem lenne gond. Mindezek a különbségek tehát a skót kérdést eleve más dimenzióba helyezik. Az osztrák szakember azt is hozzátette, hogy a közvélemény-kutatások igen szoros eredményt mérnek, így a végkimenetelt nem lehet megjósolni. Majd az emberek eldöntik, hogy számukra mi a fontosabb: a függetlenség vagy az unióban való maradás — véli a bécsi székhelyű szervezet szakembere.