home 2024. április 22., Csilla napja
Online előfizetés
A mindennapjaink részévé váló hagyományok
Fehér Márta
2022.12.13.
LXXVII. évf. 49. szám
A mindennapjaink részévé váló hagyományok

Öt éve van jelen a Hagyományok Háza a külhoni területeken. Az anyaország 2001. január 1-jén létrehozott nemzeti intézményének feladata a népi hagyományaink átörökítése.

A határon túli hálózatosodás 2017-ben kezdődött. Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján és Felvidéken a tevékenység a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és az élőhagyomány-átadás, azaz a képzések területein folyik. A Zentán nemrég megrendezett Hagyomány a divatban kurzuson beszélgettem Vörös Zsuzsannával, a Hagyományok Háza Hálózat vajdasági és kárpátaljai megbízottjával.

— A Hagyományok Háza Hálózat a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének az intézménye. Első körben három nagyon fontos területre összpontosítottunk, az egyik a rendezvények — mindenhol voltak már események, volt szakmai alap, melyet mi szerettünk volna bővíteni. A második terület a gyűjtések, e téren a célunk, hogy a helyi gyűjtemények bekerüljenek egy nagy körforgásba, s mindenki számára elérhetővé váljanak. A harmadik a képzések, mely területen nagyon nagy fejlődés történt az öt év alatt — fogalmazott Vörös Zsuzsanna, aki kiemelte, hogy az őseink által ránk hagyományozott tudás megőrzésében és továbbéltetésében kiváló együttműködő partnernek bizonyult térségünkben a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, mely a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság háttérintézményeként az itteni munkát koordinálja és segíti. Külön kiemelte a néptáncpedagógusi és a kézművesképzéseket, illetve az Útravaló képzést, melynek célcsoportját az óvodapedagógusok és a tanítók alkotják, akik azt sajátítják el az akkreditált oktatás keretében, hogy miként lehet a kézművességet, a népdalokat, a mondókákat, a meséket beleszőni a gyermekek életébe. — Nagy öröm volt számunkra, hogy az idén megszervezhettük az első népi kézművestábort, melynek keretében a többi közt bútorfestést, szövést apró eszközökön, gyékény- és csuhéfonást, kosárfonást, nemezelést, indigófestést tanulhattak a résztvevők, akik egész Vajdaságból érkeztek. Nagyszerű oktatók jöttek Magyarországról, de Vajdaságból is, például a bajsai Szuhankó házaspár. Családok, gyerekek, fiatalok, idősek is részt vettek a tábor munkájában.


Vörös Zsuzsanna a Hagyomány a divatban kurzus előadásán (a szerző felvétele)

Ennek a területnek a felelőse Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság kézművességgel megbízott tagja. Október végén rendezte meg a hálózat a népi iparművészeti alkotások zsűrizését a Zentai Városi Múzeum Képtárában, ahol az elbírálást a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya által kijelölt szakemberek végezték.

— Nagy különbség van Magyarország és Vajdaság között abban az értelemben, hogy itt nincs olyan művészeti oktatási intézmény, szervezetforma, mint Magyarországon, ahol léteznek művészeti iskolák, ahol délutánonként a gyerekek különféle művészetoktatási tevékenységeken vehetnek részt. A Csoóri-programnak, illetve a hálózatnak köszönhetően viszont mi a népzenei vagy akár a néptáncos-, illetve a kézművesterületen próbáljuk ezt lefedni, és kisebb-nagyobb képzésekkel itt a Vajdaságban élő magyarok számára is elérhetővé tenni. Azt látom, hogy a vajdaságiak nagyon-nagyon örülnek mindenféle lehetőségnek: ha meghirdetünk egy tanfolyamot, napok alatt betelik, és azt kell mondanom, hogy nagyon szorgalmasak is, kiválóan dolgoznak, hihetetlen alázattal és munkabírással. S szép eredmények is vannak most már. A néptánc területét illetően kiemelném a budapesti Örökség Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Egyesület 32 éves lettem én című, november elején megtartott gálaműsorát, melyen határon túli gyermektánccsoportok is felléptek, köztük két vajdasági. Híresen jók a vajdasági népzenészek, ezért őket Magyarországra is nagyon sokszor hívják muzsikálni. És most már, hál’ Istennek, a kézművesek is bekerültek ebbe a nagy körforgásba.


Ricsaj Óbecsén

* Mi a cél: a jelen időkben a minőség megtartása vagy a következő generációk számára ennek a tudásnak az átörökítése?

— Szerintem ez párhuzamosan folyik egymás mellett, tehát mindkettő nagyon-nagyon fontos. Azt gondolom, hogy a kézművesség területén is meg fog történni a generációs átadás és váltás. A generációknak a nevelését a népzene területén Juhász Gyuláék remekül csinálják. Januárban, kihasználva a téli szünidő adta lehetőséget, megszervezik a Dúrmoló Téli Népzenei Tábort Tóthfaluban, és utána ugyanezeket a gyerekeket egy évben több alkalommal, a Dúr-moll találkozókon elviszik Vajdaság különböző területeire, hogy egyrészt a gyerekek is elkezdjenek együtt muzsikálni, ők is sokkal jobban megismerjék egymást és ezáltal Vajdaságot. Nagyon tetszik nekem, ahogyan a népzenéhez viszonyulnak, ahogyan ezt a területet irányítják. A táncosok közül kiemelném Cseszák Balázs óbecsei kollégánkat, aki kidolgozta a külön Vajdaságra, vajdasági pedagógusok, óvónők részére tervezett háromszor 20 órás akkreditált tanfolyamot, ahol népi játékokat, kézműveskedést tanulnak, és egy kis zenei képzést is kapnak a gyerekekkel foglalkozók. Egyelőre még csak választható délutáni foglalkozásként tartják Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar keretében, ám nagyon reméljük, hogy sikerül majd beépíteni a tananyagba, erről beszéltünk dr. Raffai Judit népmesekutatóval, egyetemi tanárral.

A Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság vezetője és népzenei felelőse Juhász Gyula, Cseszák Balázs a néptánccal és a gyermekprogramokkal foglalkozik, Vas Endre szintén népzenével, és a közelmúltban a népmese területére is kiterjedt a tevékenység, Nagy Abonyi Szabolcs koordinálásával több vajdasági településen is megalakultak mesemondó műhelyek. A HHH — Vajdaság szeptemberi Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom elnevezésű rendezvénye a vajdasági népi kultúra iránt érdeklődőket hívja találkozásra Zentára, szakmai és családi programokkal, a kétnapos nagyrendezvényen Vajdaság kiemelkedő népzenészei, táncosai, mesemondói és népi kézművesmesterei lépnek fel és oktatnak, illetve bemutatkoznak a környék hagyományőrző közösségei. Fontos rendezvény a Ricsaj Népművészeti Találkozó is, melynek célja a magyar népi kultúra népszerűsítése a fiatalok körében, és melyet 19. alkalommal rendeztek meg Óbecsén, a népművészeti foglalkozásokkal kiegészült rendezvényt a hálózat támogatásával Vajdaság-szerte vándoroltatják a szervezők. Tevékeny a viseletvarró csoport is, melynek a békéscsabai XVIII. Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválon elért sikereiről márciusban lapunk is beszámolt.


Nagy Abonyi Szabolcs mesét mond


Kézműves-foglalkozás gyerekekkel


Képzés a vajdasági furulyások számára


Dúr-moll találkozó Pancsován (a szerző és a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság felvételei)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..